Az Európai Unió megbízásából 16 ezer emberre kiterjedő közvélemény-kutatást végzett az Eurobarometer nevű intézet, a polgárok sportolási szokásait vizsgálva. Összességében az európaiak közül sokan sportolnak: az EU-ban élők 46 százaléka legalább hetente egy alkalommal sportol. A tagországok között azonban hatalmas aránytalanságok vannak: északon szinte mindenki sportol, a déliek viszont alig lelkesednek testük edzéséért.
A legszorgalmasabban sportoló nemzetek Európában egyértelműen a svédek és a finnek. E két országban az emberek 70 százaléka rendszeresen sportol. Dél felé haladva a közvélemény-kutatók egyre ritkábban találkoztak sportoló emberekkel. Görögországban csak 19, Portugáliában pedig 22 százalék mondta magát rendszeresen sportolónak.
Az európaiak közel fele inkább egyedül szeret sportolni: a rendszeresen sportolók 47 százaléka nem jár egyesületbe, fitnesz-terembe vagy hasonló helyekre. A hollandok szeretik igazán az intézményes edzést, a legtöbben ott járnak klubbokba mozogni.
A sportnak két fő haszna van az európaiak elsöprő többsége szerint: segít az egészség megőrzésében, és előmozdítja a kultúrák közti párbeszédet. Ezekkel az állításokkal a megkérdezett EU-lakosok 80 százaléka egyetértett. Kicsit kevesebb, mint az európaiak fele tartja szórakoztatónak a sportolást, és szintén 47 százalék szerint fegyelmezetté tesz.
Az európaiak 75 százaléka szerint sokkal többet kellene sportolniuk az iskolásoknak. A testnevelés-órákért érdekes módon ott ragaszkodnak leginkább az emberek, ahol egyébként maguktól nem sportolnak sokat: a legkevésbé sportos görögök 95 százaléka mozgatná többet a tanulókat.
A felmérés azért készült, mert az EU 2004-et a "sport általi nevelés évének" nyilvánította.