Az Országgyűlés hétfőn nagy többséggel (364 igen, 2 nem szavazat és 2 tartózkodás mellett) elfogadta az Európai Parlament tagjainak megválasztásáról szóló törvényt, így jövő júniusban az Európai Parlament (EP) huszonnégy magyar képviselőjére pártlisták alapján szavazhatnak a választók. A listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb a szavazást megelőző 30. napon az ajánlószelvények átadásával kell bejelenteni az Országos Választási Bizottságnál. Egy párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat, a választó csak egy listára szavazhat.
Az EP választárása a bejegyzett pártok állíthatnak listát, ehhez legalább húszezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása szükséges. A megszerezhető mandátumok száma megegyezik az Európai Parlamentben Magyarország számára fenntartott képviselői helyek számával. Az EP-be való bejutás küszöbe 5 százalék, az ennél kevesebb szavazatot szerző listáról nem szerezhet mandátumot senki. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz.
A törvényjavaslat legvitatottabb pontja a külföldön történő szavazás lebonyolításának módja volt. Az elfogadott törvény szerint a 72 külképviseletre szavazatszámláló bizottságok mennek, amelyeknek három választott tagja és egy póttagja lesz. A listát állító pártok minden külképviseletre javasolhatnak egy személyt választott tagnak. Az Országos Választási Bizottság sorsolással választ ki közülük három tagot és egy póttagot, akiket az Országgyűlés egyetlen szavazattal választ meg. A választott tagok kiutazásáról és szállásáról az Országos Választási Iroda és a külképviselet gondoskodik. A külképviseleten működő szavazatszámláló bizottság akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van. Saját költségen ezen kívül bármely párt utaztathat tagot, de csak saját költségen.