A Milosevicet leváltó demokratikus blokk többi tagja: a liberális G17, illetve a mérsékelt nacionalistaként számon tartott Szerb Megújhódási Mozgalom és az Új Szerbia választási szövetsége összesen 19,6 százalékot adhat hozzá a létrejövő demokratikus koalícióhoz. Politikusok és a szakértők azonban egyaránt attól tartanak, hogy a demokratikus pártokból létrejövő koalíció nem lesz tartós.
A demokratikus pártok szerint az egység hiánya vezetett a radikálisok előretöréséhez. Tadic, a demokraták vezetője szerint az volt a baj, hogy a "demokratikus blokk választóinak tábora mindvégig megosztott volt, nem sikerült egyesíteni". Szakértők szerint a létrejövő újabb demokratikus koalíció is a radikálisokat erősítheti.
Ha nem jön létre erős koalíció egyik oldalon sem, lehetséges, hogy 2004-ben ismét előrehozott választásokat kell kiírni. Az újabb választásokon a Radikálisok még több szavazatot szerezhetnek: annyit amennyi már elegendő a kormányalakításhoz. Az előrehozott választások lehetőségét egyébként a mérsékelt pártok sem vetik el.
Eközben folyik a vita arról is, hogy kapjon e képviselői mandátumot a volt jugoszláv elnök, Slobodan Milosevic. A hágai fogságban ülő Milosevicet listavezetőként indította Szerbiai Szocialista Párt, amely 7,6 százalékos választási eredményével éppen átlépte a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékot.
A párt vezető jelenleg azon tanakodnak, hogy fenntartsanak e egy jelképes üres széket a hágai Nemzetközi Törvényszék fogdájában ülő volt elnöknek. A párt vezetése az újévre ígér döntést ez ügyben.