A Szerbiai Demokrata Párt (DSS) ülése után Kostunica közölte, hogy kész átvenni a kormányalakító szerepét, vagyis elfoglalná a miniszterelnöki széket. A majdani kormányban a DSS-en kívül a liberális technokrata közgazdászokból alakult G17 Plus nevű párt, illetve a monarchia visszaállítását szorgalmazó, ugyancsak mérsékelt nacionalistának tekintett, a Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) és az Új Szerbia (NV) nevű párt alkotta koalíció venne részt. A DSS elképzelése szerint a majdani kormányt kívülről támogatná az eddigi kormányzó pártszövetség, legnagyobb pártja, a Demokrata Párt (DS).
Kostunica rámutatott, olyan kormány alakulna, amely pártjai közül eddig egyik sem irányította az országot. Emlékeztetett arra, hogy a kisebbségi kormány megalakításának ötlete éppen a DS-től származik. A politikus szerint a párt vezető testülete úgy foglalt állást, nem lenne jó ha olyanok kerülnének kormányra, amelyek felelősek azért, ami a rendszerváltás óta történt Szerbiában. A polgárok becsapva éreznének magukat - mondta Kostunica megjegyezve, hogy a DS-ben a változás szele kezdett fújdogálni.
Kostunica a párt főbizottságának ülésén közölte, hogy a nemzeti kisebbségeknek és a szerb diaszpórának is részt kell vennie a kormányzásban. Egyelőre nem világos, hogy a politikus ezt hogyan képzeli el. Rasim Ljajic szerbia-montenegrói emberi jogi és kisebbségügyi miniszter szerdán közölte, hogy a kormányban kellene maradnia miniszterelnök-helyettesi poszton Kasza Józsefnek, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökének.
Kasza szerdán úgy nyilatkozott, hogy ezzel kapcsolatban egyelőre senki sem kereste meg, de - tette hozzá - a kisebbségek gondjainak megoldása nem rajta múlik, ez az állam, az egész társadalom feladata. A VMSZ Együtt a toleranciáért nevű koalícióban indult a választáson, de a pártszövetség nem jutott be a parlamentbe.
A december végi parlamenti választáson nagy fölénnyel győzött a Szerb Radikális Párt, amely nemrégiben koalíciós ajánlatott tett a második helyen végzett DSS-nek. Kostunica pártja mindeddig lebegtette a döntést arról, hogy elfogadja-e a szélsőségesen nacionalista SRS ajánlatát vagy a demokratikus oldalról való pártokkal lép koalícióra.
Belgrádi elemzők körében az a vélemény uralkodik, hogy demokrata pártok tarka összetételű kisebbségi kormánya nem lesz sem stabil, sem hosszú életű. Mérföldnyi különbség van ugyanis az említett pártok eszmevilága és programja között, s már Szerbia államjogi berendezkedését illetően is merőben eltérő álláspontot képviselnek. A volt jugoszláv államfő, Kostunica ezzel kapcsolatosan azt mondta, hogy "az idő, illetve a kitűzött és végrehajtott feladatok szabnak majd határt a kormány megbízatásának".