A kendőről vitatkoznak Európa-szerte

A hétvégén Franciaország nagyvárosaiban ezrek tüntettek egy törvénytervezet ellen, mely megtiltaná a vallási jelképeknek minősített tárgyak bevitelét az iskolákba. A vita elsősorban a muzulmán lányok kendőjéről szól. Franciaország tiltaná be először egy törvénnyel a hagyományos muzulmán viseletet, de Európa más országaiban is évek óta dúl kendő- és kereszt-vita is.

Kendőért tüntető nő

Húszezren tüntettek Franciaország nagyvárosaiban, de felvonultak muzulmánok a hétvégén Spanyolországban, New Yorkban és a Közel-Kelet sok országában is, tiltakozva egy törvénytervezet ellen, melyet februárban készül elfogadni a francia nemzetgyűlés. A törvény megtiltaná, hogy az állami iskolákban a tanulók vallási jelképeket viseljenek: tilos lesz a muzulmán lányoknak a fejkendő, a zsidó fiúknak a kipa, a keresztényeknek a kereszt viselése. A törvény meghatározza majd, hogy mekkora vallási medálokat lehet használni: kicsi keresztet, apró Dávid-csillagot vagy körömnyi Fatima-kezet lehet majd nyakban hordani. A törvény elsősorban a fejkendős muzulmán lányok ellen szól. Szinte csak muzulmán szervezetek tiltakoznak, és a tervezet elkészítése három konkrét kendőhöz kapcsolódik.

A vita akkor kezdődött, amikor egy Párizs környéki kisváros gimnáziumából kicsaptak három lányt (egy testvérpárt és unokatestvérüket), mert fejkendőben kezdték látogatni a tanórákat. A szülők fellebbeztek a döntés ellen, és az igazgatónak végül vissza kellett vonnia döntését, mert a tanfelügyelőség úgy döntött, hogy az iskola vezetője túllépte hatáskörét. Ezt egy 1989-es törvényre hivatkozva mondták ki, mely megengedi a vallási szimbólumok iskolai viselését, ha azok nem túl hivalkodóak és nem jelentenek propagandát. A közvélemény azonban határozottan kendőellenes maradt.

A franciaországi muzulmán diáklányok között egyre népszerűbb a kendőviselés: míg 1989-ben összesen tíz diák viselt kendőt francia tanintézetekben, addig 1994-ben már 2000. Felmérés azóta nem készült, de az iraki háború kitörésekor hirtelen megugrott a hajukat eltakaró iskolások száma.

Jacques Chirac köztársasági elnök ősszel szólt bele a kendő-vitába. Felkért 20 köztiszteletben álló embert, hogy vizsgálják meg a kendő tiltásának lehetőségét. A jogászokból, tanárokból, filozófusokból és szociológusokból álló testületnek arról kellett döntenie, hogy az 1905 óta érvényben lévő egyház és állam szétválasztásáról szóló alkotmánycikkelyt nem sérti-e a kendő viselése. Közben a francia nemzetgyűlés is létrehozott egy eseti bizottságot decemberben, melynek az a feladata, hogy a vallási jelképek iskolai tiltásáról szóló törvényt előkészítse. A bizottságok még nem fejezték be munkájukat, de várhatóan februárban szavaz a nemzetgyűlés a kendőellenes törvényről. Úgy tűnik ugyanis, hogy mindkét testület támogatni fogja a szigorítást. A tervezet rendkívül népszerű Franciaországban: a lakosság 65 százaléka egyértelműen támogatja a szigorítást, és Chirac népszerűsége 8 százalékkal növekedett, amióta egyértelműen kiállt a kendők, a kipák és a nagy keresztek ellen.

Hétvégi tüntetés Marseillesben

A legtöbb francia iszlám szervezet hajlandó lenne elfogadni a törvényt, mely az egyházi iskolákra nem vonatkozna. A radikálisabb szervezetek viszont országos tiltakozásra szólította fel a muzulmánokat, és több imám is jelezte, hogy az emberi jogok megsértésének tartja a szigorítást. A francia muzulmánok többsége Észak-Afrikából származik, ahol kevésbé szigorú a kendőviselet, mint a Közel-Keleten. A Korán ugyanakkor előírja, hogy a nők idegenek előtt takarják el hajukat. A fiatal és vallási kérdésekben liberálisnak tartott marokkói király felszólította a francia muzulmánokat, hogy fogadják el a törvényt, több vallási vezető ugyanakkor tiltakozó akciókra buzdított. A kendőt elvben az első menstruáció után kell viselniük a muzulmán nőknek, de a szokás nem tartozik az iszlám alappillérei közé, inkább a helyi kultúra határozza azt meg. Az emberjogi aktivisták is megosztottak a kérdésben: van, akik szerint a vallásszabadságot sérti a kendő tiltása, mások szerint viszont a nők megkülönböztetése elleni küzdelem része, ha az állam legalább az iskolákban tiltja a tradíciót és engedi szabadon lobogni a mohamedán lányok haját.

Franciaországban a mostani kormánynak nem ez az első kendő-ügye. Több szervezet is tiltakozott, amikor Nicholas Sarkozy belügyminiszter érvénytelennek nevezte azokat az okmányokat, melyek igazolványképein kendőben szerepel tulajdonosuk. Sarkozy akkor azzal érvelt, hogy ez nem muzulmánellenes döntés, hiszen az apácák személyijében sem lehet fityula.

Új szempontot vetettek fel a szikhek a vitában. A mintegy 15 000 embert képviselő franciaországi szikh egyházi vezető a hétvégén arra kérte a törvényhozókat, hogy a szikhek hagyományos turbánját mindenképpen vegyék ki a törvény hatálya alól. Az ugyanis nem vallási jelkép, hanem praktikus segédeszköz szerinte. A szikh férfiak se szakállukat, se hajukat (se bármilyen szőrzetüket) sohasem vághatják vagy borotválhatják le, ezért hosszú hajukat és szakállukat turbán alá tűrik. Turbán nélkül rendkívül kényelmetlen lenne az életük, érvelt a vallási vezető. Felvetésére a politikusok egyelőre nem reagáltak.