Igen szűk, mindössze 5 fős többséggel, de megnyerte a brit kormány a felsőoktatási tandíjreform tervezetéről tartott kedd esti alsóházi végszavazást, amelynek kimenetele egészen az eredmény kihirdetéséig bizonytalan volt.
A sorsdöntő üggyé előlépett tervezet - és sokak szerint Tony Blair miniszterelnök - sorsát a munkáspárti kormány hat és fél évi uralmának eddigi legnagyobb alsóházi frakciólázadása tette kérdésessé. A kormányra, amelynek amúgy 161 fős többsége van az alsóházban, 316-an szavaztak, míg ellene 311-en.
A sokáig szinte elkerülhetetlennek tűnő bukás feltehetően Blair kormányfői pozíciójába került volna.
Az kommentárok szerint azonban Blair tekintélye így is komolyan károsodott, mivel hatalmas alsóházi többsége ellenére csak kínkeservesen, több napos győzködés után, és minimális előnnyel volt képes megnyerni a szavazást a közszférában meghirdetett reform egyik sarkalatos elemévé tett felsőoktatási tandíjreform ügyében. A Downing Street-i miniszterelnöki hivatal politikai kijárói, valamint a szintén csatasorba állított miniszterek és személyesen Blair rábeszélő hadjáratának hatékonysága az utolsó pillanatig kétséges volt.
A január elején beterjesztett - az igazságosabb teherelosztás jegyében kidolgozott - felsőoktatási tandíjreform alapján az állami egyetemek 2006-tól tanévenként 3 ezer fontig (1,1 millió forint) terjedő, a diplomaszerzés utáni jövedelmekből, utólag fizetendő tandíjat szedhetnek be a hallgatóktól.