A brit hírszerzés az iraki háború előtt háromszor is figyelmeztette Tony Blair miniszterelnököt az iraki tömegpusztító fegyverekről szóló értesülések bizonytalanságára - írja a The Sunday Times. A lap szerint a háború kitörése előtti fél évben Blair három külön figyelmeztető jelentést kapott - az egyiket tavaly márciusban , közvetlenül a fegyveres beavatkozás előtt - a brit külső hírszerzéstől arról, hogy bizonytalanok az iraki vegyi és biológiai fegyverek létezéséről szóló értesülések, és hézagosak a bizonyítékok a fegyverek bevethetőségéről.
Robin Cook, Blair volt külügyminisztere, aki az iraki háború elleni tiltakozásul még annak kitörése előtt minden kormánytisztségéről lemondott, a The Sunday Timesnak azt mondta: mindez éles ellentétben áll a 2002 szeptemberében nyilvánosságra hozott hírszerzési dosszié azon kulcselemével, amely szerint az iraki tömegpusztító fegyverek 45 perces bevetési készültségben voltak. Geoff Hoon védelmi miniszter azonban, akit múlt csütörtökön hallgatott meg a londoni alsóház védelmi bizottsága, azt mondta: a háború megindításáról hozott döntésben nem volt lényeges elem a 45 perces bevetési készültségről szóló hírszerzési értesülés.
A The Observer, a legnagyobb vasárnapi baloldali brit lap meg nem nevezett forrásra hivatkozva azt írta, hogy a brit kormány szupertitkos lehallgató központja (GCHQ) az amerikai nemzetbiztonsági ügynökség kérésére, az ENSZ-beli kémtevékenységet tiltó genfi egyezményt megsértve segített a biztonsági tanácsi tagországok küldötteinek lehallgatásában az Irak elleni új BT-határozat vitája előtt. Az amerikaiak azt remélték, hogy a brit kémszervezet segítségével meg tudják könnyíteni a háborúhoz szükségesnek tartott új ENSZ-határozat elfogadtatását, amelyből azonban később nem lett semmi.
A brit segítséggel szerzett információkat a The Observer szerint Colin Powell amerikai külügyminiszternek szánták az iraki tömegpusztító fegyverekről tartott tavaly februári ENSZ-beli előadása előtt. Az amerikai kérést tartalmazó dokumentum már korábban kiszivárgott - a kiszivárogtató, a GCHQ egy volt kínai szakfordítója ellen bírósági eljárás van folyamatban -, de a vasárnapi brit lap szerint egészen eddig nem volt világos, hogy a brit hírszerzés eleget tett-e az amerikai segítségkérésnek. A szolgálatokhoz "közel álló források" azonban azt közölték, hogy igen - áll a cikkben, amely szerint a megfigyelés kiterjedt a BT legalább egy állandó tagállamára, Kínára is.