Oslo mégis korlátozza a keleti munkaerőt

Váratlanul megváltoztatta korábbi álláspontját Norvégia hétfőn a kelet-európai munkaerő beengedéséről, úgy döntve, hogy mégis korlátozza azt.

Norvégia - amely nem tagja az Európai Uniónak, de annak legtöbb szabályát kívülállóként is betartja - korábban közölte, hogy az EU új tagországaiból az unió májusi bővítése után megszorítás nélkül befogadja mindazokat, akit munkát kívánnak vállalni az országban.

A jobbközép pártjával kisebbségben kormányzó Kjell Magne Bondevik miniszterelnök azonban hétfőn közölte: olyan javaslatot nyújtanak be a parlamentnek, amely szerint a kelet-európai országok állampolgárainak - egyelőre meghatározatlan ideig - továbbra is munkavállalási engedélyért kell folyamodniuk az országban.

Ciprus és Málta lakói korlátlanul kereshetnek munkát Norvégiában. Bondevik az NTB norvég hírügynökségnek elmondta, a kormány szívesen tette volna lehetővé már az EU-bővítés első napjától, hogy a kelet-európaiak munkavállalását ne korlátozzák. Mivel azonban minden szomszédos országban átmenetileg visszafogják a keletiek befogadását, félő, hogy a keleti munkaerő aránytalanul nagy nyomást gyakorolna Norvégiára és annak nagyvonalú szociális juttatási rendszerére.

A norvég döntést befolyásolta az EU-tag Svédország kormányának múlt heti határozata, amely szerint Stockholm - szintén ellentétben a liberalizált munkapiacot hirdető korábbi álláspontjával - még legalább két évig fenntartja a munkaerő-korlátozásokat az Európai Unió 10 új tagállamából érkező személyekre.