Könnygázt és gumilövedékeket vetettek be Koszovóban

A koszovói zavargások miatt a Malév törölte csütörtöki pristinai járatát, a pénteki gép indulása pedig bizonytalan. A NATO 1000 fős erősítést küld a tartományba, a békefenntartók parancsnoka felhatalmazást adott katonáinak az erő alkalmazására. Erre csütörtökön már szükség is volt: francia békefenntartók csak könnygázgránátok és gumilövedékek bevetésével próbálták megakadályozni, hogy feldühödött albánok egy csoportja átjusson egy szerbek lakta városrészbe Kosovska Mitrovicában. A zavargások három albán gyerek halála miatt törtek ki zavargások a szerbek és az albánok között. Az etnikai villongásoknak eddig 22 áldozata és 500 sebesültje van.

A koszovói zavargások miatt törölte csütörtöki pristinai járatát a Malév, a pénteki járat indítása még bizonytalan. A zavargások miatt ugyanis lezárták a helyi repülőteret - közölte az MTI-vel Krebsz Adrienn, a társaság szóvivője.

Az etnikai villongások miatt a NATO dél-európai erőinek főparancsnoka, az amerikai Gregory G. Johnson tengernagy veszi át személyesen a koszovói békefenntartó haderő (KFOR) irányítását. Emellett a NATO a korábban tervezett 350 fő helyett 1000 fős erősítést küld koszovói békefenntartó egységeinek, a szervezet helyi paracsnoka pedig felhatamzata katonáit az erő alkalmazására, miután öt év óta a legsúlyosabb etnikai összecsapások robbantak ki Koszovóban.

A katonai erő alkalmazására csütörtökön már szükség is volt, a KFOR francia katonái - miután az albánok egy csoportja áttörte az ENSZ-rendőrök kordonját - könnygázgránátok és gumilövedékek bevetésével próbálták megakadályozni, hogy albánok tömege átjusson a vegyes, albán-szerb lakosságú Kosovska Mitrovica szerbek lakta déli részébe, és megtámadjon egy ortodox templomot. A templomot végül az albánoknak sikerült felgyújtaniuk a Reuters jelentése szerint.

Ráadásul néhány órával később Caglavica falu közelében is összecsaptak a KFOR-erők az albánokkal, amikor a katonák a tömeg útját állták, megakadályozták, hogy szerb lakóépületeket közelítsenek meg. Ebben az esetben is csak könnygázzal tudták megállítani a katonákat kövekkel dobáló, felbőszült tömeget.

A szerbek és albánok lakta tartományban korábban lőfegyverekkel és gránátokkal estek egymásnak a két népcsoport tagjai. A zavargásokban az ENSZ szerint 22 ember vesztette életét, 500-an megsérültek, köztük 61 rendőr és 17 NATO-békefenntartó.

Eközben csütörtökön a KFOR és az ENSZ-rendőrség evakuálta a Pristinában élő szerbeket, de a főváros melletti Obilicban majdnem tragédiával ért véget az, hogy közel ötven szerb maradt védtelenül a városban, kitéve az albán szélsőségesek dühének. A német békefenntartók és az ENSZ-rendőrök segítségével utolsó percben kimenekítetták őket. Obilicban lángokban áll szerb ortodox templom, s tűz emészti a szerbek házait. Ugyanez a helyzet a Pristina melletti Kosovo Poljéban, ahonnan ugyancsak kimenekítették a szerbeket. A tartomány középső részén található enklávé szinte kiürült, a szerbek mind elmenekültek.

Belgrádban etnikai tisztogatásnak és szervezett terrorizmusnak minősítik a koszovói eseményeket. Vojislav Kostunica szerb kormányfő rendkívüli intézkedések bevezetését követelte Koszovóban. Szerinte a dél-szerbiai tartományban a szerbek elleni pogrom etnikai tisztogatás méreteit öltötte, s az erőszakcselekményeket előre kitervelték és összehangoltál. A miniszterelnökhöz hasonlóan Derek Cheppel, az UNMIK-rendőrség szóvivője is úgy vélekedett, hogy az albánok előre kitervelték a zavargásokat. Utalt rá, hogy az erőszak nagyjából egy időben kezdődött el több településen, ami összehangolt akcióra vall.

Belgrád riadókészültségbe helyezte csütörtökön rendőri erőit a szerb törzsterület és Koszovó választóvonala mentén, s fokozta a készültséget a szerbia-montenegrói hadsereg is. A délszláv unió legfelsőbb védelmi tanácsa felajánlotta a NATO-nak, hogy a hadsereg a KFOR segítségére siet, de a katonai szövetség ezt elutasította. Mint a belgrádi tömegtájékoztatás közölte, Brüsszelben bejelentették, hogy helyzet súlyosságára való tekintettel a NATO megerősíti Koszovóban állomásozó erőit. Boszniából már átvezényeltek Koszovóban egy amerikai békefenntartó századot, illetve a NATO további 350 amerikai és olasz katonát vezényelt Koszovóba, és 500 brit katonát kért Londontól is.

Holger Kammerhoff, a KFOR parancsnoka felhatalmazást adott a békefenntartó egységek parancsnokainak a megfelelő szintű erő használatára "katonáink biztonsága, az ártatlan emberek védelme érdekében és azért, hogy helyreállítsák a mozgásszabadságot Koszovó egész területén".

Megfulladt gyerekek miatt dühödtek fel az albánok

Az MTI szerint az ENSZ-rendőrség szóvivője csütörtökön egyben bejelentette, hogy a véres összetűzések nyomán csütörtökön biztonságos helyre telepítették a Pristinában és környékén élő szerbeket a nemzetközi békefenntartó erő (KFOR) és a koszovói ENSZ-rendőrség egységei.

A zavargások Mitrovicában törtek ki, ahol állítólag három albán gyerek akkor fulladt az Ibar folyóba, amikor szerbek elől menekültek, akik kutyákkal üldözték őket kedden. Az egyik túlélő albán fiú beszámolója szerint három társával együtt menekültek be a folyóba, amnikor szerb gyerekekek kergették őket kutyájukkal. A sebes ár azonnal elragadta őket és csak neki sikerült elérni a túlsó partot. Eddig kettejük holttestét találták meg. Az UNMIK szóvivője szerint azonban a halálesetekhez nincs köze a szerbeknek. Egy nappal korábban egy 18 éves szerb sebesült meg, amikor rálőttek egy járműből Kaglavicában, miután a szerbek a NATO békefenntartóira támadtak.

Az albánok szerb házakat, a szerbek mecseteket gyújtottak fel

Kiégett autók egy koszovói város utcáján

Csütörtök este még mindig aggasztó hírek érkeztek Koszovóból, jobbára olyan településekről, ahol a nemzetközi haderő oltalma nélkül maradtak a szerbek. A raskai-prizreni ortodox püspökség szerint Koszovóban megsemmisült, illetve leégett 14 szerb ortodox templom és kolostor. Prizrenben lángok emésztettek fel egy XII., egy XIV. és egy XV. századbeli templomot, illetve leégett a prizreni Szent Arkangyal kolostor, amely még Dusán cár idején, a XIV. században épült.

Az erőszak hamar terjed a térségben, Kaglavicában szerbek házait gyújtották fel, ahogy Pristina külvárosában, Koszovó Poljében is, de itt egy kórház is lángra kapott. Koszovó nyugati felében, Belo Poljében visszatelepült szerbekre, Pec városában ENSZ-irodákra támadtak az albánok, egyiküket egy ENSZ-rendőr lelőtte. Lipljanban négy, Gnyilanban három szerbet öltek meg a Beta hírügynökség szerint, ezt azonban még nem erősítették meg más források.

Az erőszakos cselekmények miatt több szerb nagyvárosban tiltakozók vonultak az utcákra, Belgrádban a kormány épülete előtt több ezren tiltakoztak, követelve a kormánytól koszovói honfitársaik védelmét. A kormánypalotánál rohamrendőrök és állig felfegyverzett csendőrök ügyelnek a biztonságra.

Belgrádi középiskolások egy csoportja megkísérelte megrohamozni Albánia belgrádi konzulátusát, a rendőrök könnygázzal fékezték meg a diákokat, akik előzőleg kövekkel dobálták meg a horvát és a német nagykövetséget. Az éjszakai rendbontásokban a fővárosban 767 személyt állított elő a rendőrség, a zavargásokban 24 rendőr, öt újságíró és tíz tüntető sebesült meg.

Több szerbiai városhoz hasonlóan Újvidéken is feszült a helyzet: néhány száz tiltakozó csütörtökön lezárta a vajdasági székváros központi terét. Közel száz diák "Gyilkolj, ölj, szkipetár (albán - a tud.) nem létezik" felkiáltásokkal vonult az egyik iskolától a másikig, arra buzdítva a tanulókat, hogy csatlakozzanak hozzájuk.

A koszovói kérdés - ahol az albán többség mellett körülbelül 200 ezer szerb él többnyire zárt enklávékban - azóta megoldatlan, hogy 1999-ben a NATO csapatai kivonulásra késztették a szerb hadsereget. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő szerint a tartományt kantonokra kellene bontani, vagy megosztani etnikai határok mentén, ám az albánok függetlenséget követelnek Koszovónak. Ibrahim Rugova albán elnök szóvivője szerint a függetlenség sok problémát megoldana - írja a BBC News.

[origo]