Koszovóban csillapodik a válság, de nincs nyugalom

Három napig tartó véres erőszak után Koszovóban szombatra csillapodni látszik a válság, de teljes nyugalomról még nem lehet beszélni. Az etnikai tisztogatással felérő erőszakhullám eddigi tragikus mérlege: 28 halott, hétszáz sebesült, közel száz porig égett szerb otthon és 25 pravoszláv templom, illetve kolostor.

A nemzetközi közösség berkeiben lassan meggyőződéssé válik az a vélemény, hogy nem az albánok spontán haragja indította újtára a válságot, hanem előre kitervelt és jól megszervezett erőszakhullám volt, amelyet egy helyről irányítottak, hogy az albánok véglegesen kiűzzék a szerbeket Koszovóból. Ezt a véleményt osztja három magas rangú NATO-tábornok, illetve több külföldi szakértő is.

Az elemi erővel tomboló erőszak szerdán indult Kosovska Mitrovica városból, ahol állítólag folyóba fulladt három albán kisgyerek, akiket a szerb gyerekek kutyákkal kergettek a megáradt vízbe. Ezt mostanáig nem erősítette meg az ENSZ-rendőrség, a brit BBC állítólag olyan nyomozati anyagok birtokába jutott, amelyek említést sem tesznek gyerekekről.

Jonathan Ajl, a brit királyi katonai akadémia igazgatója közölte a szombati Blic című belgrádi lappal: semmi kétsége afelől, hogy az erőszakhullámot régóta készítették elő, és a véres viszály kitervelői a koszovói kérdés "villámrendezéséhez" kivárták a legkedvezőbb pillanatot, amikor csökken a Nyugat figyelme más válsággócokra terelődik. Hozzátette azt is, hogy a koszovói politikusok némák maradtak, s legkevésbé akarták az erőszak leállítását. A szombati belgrádi lapok idézik Peter Schieder, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnökének éles hangú nyílt levelét Bajram Rexhepi koszovói kormányfőhöz, amelyben a politikus azzal vádolja az albán vezetést, hogy nem ítélte le a szerbek feletti szégyenletes erőszakot.

Helyszíni beszámolók szerint továbbra is feszült a helyzet azokban a szerb enklávékban és településeken, ahol még maradtak szerbek a nemzetközi haderő oltalma alatt. Ingatag a béke Mitrovicában: a város déli, albánok lakta részében a KFOR saját hatáskörében dönthet arról, hogy milyen eszközökhöz nyúl, ha esetleg ismét fellángolna az erőszak. A londoni BBC és a belgrádi B92 rádió is úgy értesült UNMIK-forrásokból, hogy Kofi Annan ENSZ-főtitkár komolyan fontolgatja a katonai igazgatás bevezetését Koszovóban.

A tartományban humanitárius válság is fenyeget, mivel az elűzött szerbek egy része a harmadik éjszakát töltötte szabad ég alatt a biztonságosabbnak vélt településeken. Kilencszáz szerb menekült KFOR-támoszpontokon lelt menedékre, egyelőre nem merik hazaengedni őket, de sokaknak nincs is hová menniük, mivel felperzselték otthonaikat. Számos olyan koszovói falu van, ahol minden szerb ház lángok martalékává vált, nem maradt egyetlen szerb sem Obilicban, a történelmi Rigómező névadó településén, Kosovó Poljéban, Bjelo Poljéban és Prizrenben sem. Evakuálták a szerbeket Mitrovica környéki falvakból is.

Az raskai-prizreni szerb püspökség legfrissebb mérlege szerint az erőszakhullámban összesen 25 ortodox templom és kolostor semmisült meg, közöttük több olyan középkori szentély, amely az UNESCO védelme alatt állt. Ezzel 130-ra emelkedett azoknak pravoszláv szentélyeknek a száma, amelyek 1999. júniusa óta semmisültek meg, amióta Koszovó ENSZ-protektorátus.

A NATO csapaterősítéstől várja a helyzet stabilizálását Koszovóban: pénteken száz-száz amerikai és brit, illetve nyolcvan olasz katona érkezett, illetve szombaton további 150 brit katona landolt a pristinai repülőtéren. Németország és Franciaország a nap folyamán 600, illetve 400 katonát küld erősítés gyanánt a közel 18 ezres békefenntartó haderőhöz.