Mexikó és Peru bejelentette, hogy hazarendelik Kubába akkreditált nagyköveteiket. A két latin-amerikai ország az ellen tiltakozik a lépéssel, hogy Fidel Castro kubai diktátor heves kirohanást intézett külpolitikájuk ellen egy május elsejei nagygyűlésen, amelyen több mint egymillió kubai vett részt.
Castro azon államok ellen intézett támadást többórás beszédében, amelyek nem fogadták el Kuba emberi jogi jelentését az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának áprilisi genfi ülésén. A bizottság elsősorban az Egyesült Államok támogatásával olyan határozatot fogadott el, amelyben felszólították Kubát, hogy engedjen teret a szólásszabadságnak - írja a BBC News.
Castro a gyűlésen gyáváknak és gyengéknek nevezte a latin-amerikai államokat, amiért nem helyezkedtek szembe a szerinte Amerika által diktált határozattal. Különösen élesen bírálta a diktátor Mexikó kormányzatát: Castro szerint az egykori legfontosabb szövetséges "nemzetközi tekintélye elhamvadt".
A perui kormányzat hétfőn közölte, hogy "élesen szembehelyezkedik a kubai államfő Peruval kapcsolatos támadó állításaival". Ugyanakkor figyelmeztettek arra, hogy a május elsejei beszédnek komoly hatása lehet a kubai-perui kapcsolatokra.
Derbez mexikói külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy országa alacsonyabb szintre süllyeszti a diplomáciai kapcsolatokat Kubával. Derbez szerint az utóbbi idők eseményei és Castro beszéde "egyértelművé tették, hogy a kubai kormányzat olyan belső ügyekbe akar belekeveredni, amelyek felett kizárólag Mexikó kormányának van hatalma".