A 2003. március 12-én elkövetett gyilkosság értelmi szerzőjének tartott Legija 14 hónapi bujkálás után, május 2-án adta fel magát a rendőrségen, és hétfőn első ízben ált a maffiaperekben eljáró belgrádi különbíróság elé. Fekete zakóban és sötét színű ingben, kigombolt gallérral, mogorva komolysággal ült a vádlottak padján, és csak annyit mondott az ítélőszék előtt, hogy nem volt ideje felkészülni a perre. Másfél hónapos haladékot kért a felkészülésre, a bíróság egy hónapos halasztást tartott indokoltnak, ezért június 10-én folytatódik a per.
Az egykori titkosszolgálati ezredes megjelenését a bírósági tárgyalóteremben nagy várakozás előzte meg, a törvényszék épülete előtt akkora tömeg gyűlt össze, hogy talán csak az évszázad perének kikiáltott eljárás decemberi kezdetekor voltak ennyien. A félelmek ellenére Legija és egykori halálkommandójának, a vörös sapkás osztagnak a szimpatizánsai nem jelentek meg a bíróság épületénél, egy tucatnyian viszont a meggyilkolt miniszterelnököt, Zoran Djindjicet ábrázoló pólókban tűntek fel a tömegben. Legija felesége, Aleksandra - akitől három lánya született a rettegett kommandósnak - kigyúrt fiatalemberek kíséretében érkezett.
Legija ügyvédje azt ígérte korábban, hogy védence feje tetejére állítja a merénylet hivatalos, vádiratban szereplő verzióját. Senki sem kételkedik abban, hogy Legija mindent tud nemcsak a Djindjic-merényletről, hanem egy sor múltbeli politikai bűntényről. A halasztás miatt azonban még egy hónapot kell várni Legija szenzációsnak beharangozott vallomására, hogy kiderüljön, kik voltak a Djindjic-merénylet megrendelői és hogy a politikai vezetők közül kik tudtak a készülő gyilkosságról. Addig várhatóan folytatódnak a belgrádi sajtóban a találgatások és a legkülönfélébb elméletek arról, hogy a titkosszolgálati tiszt mit fog mondani a bíróság előtt, és miért adta fel magát tudván, hogy akár negyvenévi börtönt is kaphat, ha bebizonyosodnak az ellene felhozott vádak.
A vádirat szerint Legija szervezte meg a Djindjic-merényletet. Ezenkívül vádat emeltek ellene amiatt, hogy Slobodan Milosevic volt jugoszláv államfő utasítására 2000. augusztus 25-én megszervezte Ivan Stambolic néhai szerb elnök elrablását és meggyilkolását, illetve ugyanabban az évben, június 15-én a Vuk Draskovic jelenlegi külügyminiszter elleni budvai merényletkísérletet is.