A koalíciós erőknek legalább addig kell Irakban maradniuk, amíg az ország képessé nem válik arra, hogy egyedül kezelje a biztonsági ügyeket - mondta és közvetett formában egy évben szabta meg ennek legkisebb időtartamát Ijád Allávi új iraki kormányfő. A BBC televíziónak vasárnap nyilatkozó iraki vezető szerint egy év múltán újra kell tárgyalni a dolgokat az ENSZ Biztonsági Tanácsával, "de a tekintetben hajthatatlanok vagyunk, hogy a többnemzetiségű erőket az irakiakkal együttműködésben alkalmazni kell hazánk biztonságának szavatolására ellenségeinkkel szemben".
Ami a szuverenitás június 30-án esedékes átadása utáni időszakot illeti, Allávi a "teljes és részletekbe menő együttműködés" formuláját tartja megfelelőnek a koalíciós és az iraki erők viszonyára, s nem hajladó iraki vétójogról beszélni. Az együttműködés az ő megfogalmazása szerint azokra az esetekre vonatkozik, amikor a koalíció csapatai támadó vagy védekező pozícióban vannak. Allávi álláspontja félúton van Tony Blair brit miniszterelnök és a Colin Powell amerikai külügyminiszter által ismertetett washingtoni alapállás között. Blair május 25-én az iraki erők számára vétójogot szorgalmazott a koalíciós erők akcióinak meghatározásában, míg Powell röviddel ezután kijelentette: a koalíciónak tekintetbe kell vennie mindazt, amit az irakiak katonai vagy politikai vonatkozásban mondanak, de ennek nem szabad megfosztania az amerikai csapatokat attól a jogtól, hogy megvédelmezzék magukat.
Az ugyanakkor biztossá vált, hogy az Irakot megszállva tartó amerikai hadsereg őrizete alatt maradnak az amerikai megítélés szerint veszélyes foglyok a főhatalom június 30-i iraki kézbe adását követően is. A koalíció fogságában maradnak azok a személyek, akik fenyegetést jelentenek katonáink számára - jelentette ki vasárnap az amerikai hadsereg szóvivője. Amerikai részről most nyilvánították ki először egyértelműen, hogy mit szándékoznak tenni az Irakban általuk fogva tartott személyekkel a június 30-ra tervezett hatalomátadást követően.
Időközben döntés született arról, hogy Irak visszaállítja a halálbüntetést a június 30-i hatalomátadás után - közölte vasárnap az új átmeneti kormány igazságügy-minisztere, jelezve, hogy a büntetésnem sújthatja a volt diktátort, Szaddám Huszeint. Málek Dohán al-Haszan az AFP francia hírügynökségnek kifejtette: a halálos ítéletet Irakban csak felfüggesztették, de a szuverenitás iraki kézbevétele, azaz június 30. után semmi nem kényszerít e felfüggesztés fenntartására. "Egészen konkrét esetekre kívánjuk visszaállítani" - mondta a miniszter. A halálos ítélet büntetésnemét Bagdad amerikai bevétele után, tavaly áprilisban az amerikai középső parancsnokság (Centcom) akkori vezetője, Tommy Franks tábornok függesztette fel.