Az Európai Parlament (EP) képviselői Brüsszelben és Strasbourgban dolgoznak. Brüsszelben tartják az EP bizottsági és frakcióüléseit, azaz itt folyik a háttérmunka, itt készítik elő a törvénytervezeteket, itt alakítják ki a képviselőcsoportok álláspontjukat egy-egy ügyről. A brüsszeli munka három hétig tart, ezután a német-francia határon lévő Strasbourgba költözik a parlament egy hétre. Itt tartják az EP plenáris üléseit, ahol a képviselők szavaznak az indítványokról, törvénytervezetekről, beszámolókról. A munka nagy része már Brüsszelben lezajlik, Strasbourgban ritkán vitatják meg részletesen az ügyeket, itt általában már csak a szavazáson van a hangsúly.
Az Európai Parlament képviselői nem országonként, hanem különböző politikai frakciókba rendeződve ülnek az EP-ben. Ezekből jelenleg 7 van, ez a szám és a frakciók létszáma, illetve összetétele azonban a mostani választások után változhat. A legnagyobb frakció jelenleg a konzervatív pártokat tömörítő az Európai Néppárt és Európai Demokraták szövetségé. A második az Európai Szocialisták Pártja, a harmadik pedig az Európai Liberális, Demokrata és Reformpárt. A frakcióülésekre általában egy hét jut havonta.
A törvények előkészítését a szakbizottságok végzik. Az EP-ben jelenleg 17 állandó bizottság van, amelyek egy-egy konkrét területtel foglalkoznak. A költségvetési és az emberi jogi bizottság melett saját testület foglalkozik a nők jogaival. Vannak ugyanakkor olyan bizottságok (például a halászati), amelyek munkája kevésbé befolyásolja Magyarország életét. Bizottsági munkával két hetet töltenek a képviselők. Bár a bizottsági tagság nem kötelező, a képviselők többsége egy vagy két bizottság munkájában is részt vesz. A bizottságoknak egy elnöke és három alelnöke van. Ezeket a tisztségeket a testület bármely tagja, akár egy magyar képviselő is betöltheti, feltéve, hogy élvezi a bizottság többségének támogatását. Az állandó bizottságok mellett konkrét problémák vizsgálatára felállíthatnak eseti bizottságokat is.
Számos további tisztség adhat még lehetőséget a képviselőknek, hogy a fennmaradó napokat is a mandátumukkal járó munkájukkal kitöltsék. Kaphatnak tisztséget a parlament és a fakció vezetésében, továbbá valamelyik külkapcsolatokat ápoló szervezetben. Utóbbiak tanácskozó testületek, amelyeknek nincs bizottsági rangjuk. A világ különböző térségeivel egy-egy csoport foglalkozik, Kanadával, az USA-val például egy teljes testület. Egyes kisebb jelentőségű régiókkal pedig közös bizottság ápolja a kapcsolatokat: a kazah, kirgiz és üzbég kapcsolatokat például ugyanaz a testület tárgyal.
Az újonnan megalakuló parlament elsőként elnököt választ majd. Az elmúlt években az ír Pat Cox látta el ezt a tisztséget. Az elnök vezeti az üléseket, és tagja az elnökségnek, amely a parlamentnek járó pénz felhasználásáról dönt. Az elnökség munkájában részt vesz a 14 alelnök is, az ő számuk azonban várhatóan nőni fog, mivel az elnökkel együtt eddig 15 elnökségi tisztség már kevés ahhoz, hogy a 25 tagú EU minden tagországának legyen benne egy képviselője.
Az elnökségben dolgozik 5 pénzügyi ellenőr, úgynevezett questor is, akiket szintén a képviselők közül választanak. Az ő feladatuk annak ellenőrzése, hogy az EP mire fordítja költségvetését, amely az Európai Unió teljes költségvetésének 1,08 százalékát teszi ki.
A legfontosabb kérdésekben az elnökök konferenciája dönt. Ez a testület határozza meg a bizottságok létszámát, hatáskörét, a parlamenti ülésrendet és ez a testület hagyja jóvá a napirendre vonatkozó ajánlásokat. Az elnökök konferenciájának tagja a parlament elnöke és a frakcióvezetők, vagyis a testület létszáma változó. Mellettük működik még a bizottsági elnökök konferenciája, mely a bizottságok elnökeit ülteti egy asztalhoz. Külön tanácskozó testülete van emellett a külkapcsolatokat ápoló bizottságoknak is.
Az EP-képviselők a saját országuk parlamentjében meghatározott képviselői illetményt kapják, így az összegek között jelentős eltérés van. Az EP épp ezért most közös szabályozás kialakításán dolgozik, hogy az egyenlőtlenségeket eltüntessék. A képviselőknek minden évben nyilatkozniuk kell vagyonukról és egyéb gazdasági érdekeltségeikről, illetve beszámolót kell készíteniük az EP-ben végzett éves munkájukról.
Figyelje már vasárnap este héttől az [origo]-t! Az EP-választásokkal kapcsolatos utolsó közvélemény-kutatás már akkor olvasható lesz, három órával az első eredmények nyilvánosságra hozatala előtt!