Sztárok és személyeskedés az EP-kampányokban

A legtöbb EU-tagországban belpolitikai botrányoktól és személyeskedéstől hangos az európai parlamenti (EP) választási kampány. Sok új tagnál a politikát teljesen levették a napirendről, és hírességekkel próbálják feldobni a kampányt. A régi tagoknál viszont a nagy pártoknak nem sikerült semmi újat kitalálni. Irak, a török EU-csatlakozás, az EU haszna és értelme mindenhol kampánytéma. A ötlettelen kampányokból pedig az EU ellenzői és a szélsőségesek próbálnak hasznot húzni.

Csehországban az EU-ellenes ellenzék a legnépszerűbb

Képviselők száma: 24
A választás időpontja: június 11-12.

Klaus a rendszabályoktól óv

A cseh EP-választási kampányt nem klasszikus EU-témák, hanem a cseh érdekek uralták. A pártok igyekeztek meggyőzni az embereket arról, hogy saját jelöltjeik képviselik majd a legjobban a cseh érdekeket az EU-ban. A konzervatív ellenzéki ODS erősen EU-ellenes jelszavakkal állt elő, kampányukat pedig - szintén kritikus megjegyzéseivel - csak erősítette az év elején államelnökké választott Vacláv Klaus is. Klaus kijelentette: az EU nem a szabadság és a nyitottság, hanem a bürokrácia és a rendszabályok otthona. Némi nehézséget jelent ugyanakkor, hogy a cseh konzervatívok szinte mindenkivel, többek között az Európai Néppárttal is összerúgták már a port, így kérdéses, hogy milyen politikai szövetségeseket tudnak majd szerezni az EP-ben.

A szociáldemokrata kormánypárt (CSSD) viszont komoly hátrányban van. Bár listáját a párt szóvivője, Libor Roucek vezeti, kampányuk nem túl élénk. Tovább gyengíti az előrejelzések szerint amúgy is csak második legnépszerűbb CSSD esélyeit, hogy nem működnek együtt koalíciós partnereikkel, az ellenzék pedig kikezdte népszerűtlen gazdaságpolitikai intézkedéseiket. A kampány, úgy tűnik, tetszik a cseheknek: az előrejelzések szerint ugyanis a választók 60 százaléka jelezte, hogy elmegy szavazni hétvégén.

Lengyelországban médiasztárok ígérnek pénzt

Képviselők száma: 54
A választás időpontja: június 13.

Lengyelországban a belpolitikai témák uralják a kampányt. A kormányválság után (május 2-án távozott posztjáról Leszek Miller miniszterelnök) az EP-választásokon is komoly kudarc elé néznek a hatalmon lévő szociáldemokraták: a közvélemény-kutatók alig 5 százalékot jósolnak nekik, így könnyen előfordulhat, hogy egy képviselőjük sem lesz a parlamentben. A kampányban is gyakran emlegetett korrupciós botrányok hatására alig három év alatt 41-ről 5 százalékra csökkent a kormányzó baloldali koalíció támogatottsága. Marek Belka miniszterelnök-jelölt ráadásul nem élvezi a szejm (lengyel parlament) többségének támogatását, így sokan már egy őszi előre hozott választásra készülnek.

A pártok igyekeztek kivonni az EP-kampányból a belpolitikai botrányokban elhasználódott politikusaikat, és régi, jól ismert arcokkal vagy hírességekkel próbálkoztak. Egykori vezető politikusok, újságírók, akadémikusok, egy raliversenyző és egy tenorénekes állnak sorban az EP-helyekért. Az ígéretek azonban nem túl átütőek: a lengyel érdekek kemény védelmét és a rendkívül elmaradott lengyel mezőgazdaság nagyobb támogatásáért folyó harcokat ígérnek a jelöltek.

Szlovákiában a több szavazóért küzdenek

Képviselők száma: 14
A választás időpontja: június 13.

Meciar megint népszerű

Szlovákiában alig pár héttel azt követően tartják az EP-választást, hogy a kormánykoalíció jelöltjei csúfos vereséget szenvedtek az elnökválasztáson. A szavazás döntőjébe a sokat bírált egykori miniszterelnök, Vladimir Meciar és egy korábbi tanítványa, Ivan Gasparovic jutott be, ahol végül az utóbbi nyert. Akkor a kormánykoalíció azért lobbizott, hogy minél kevesebben menjenek el szavazni. A kudarc után azonban megváltozott a helyzet, a koalíciós pártok arra szeretnék rábírni a szavazókat, hogy minél nagyobb arányban menjenek el voksolni. A próbálkozás egyelőre sikertelennek tűnik, a közvélemény-kutatások adatai szerint mindössze a lakosság 32 százaléka érdeklődik az EP-választás iránt.

Az előrejelzések ráadásul a kormányzó kereszténydemokrata SDKU-nak mindössze két EP-helyet jósolnak. A SDKU ezért már listájával is igyekezett népszerűsíteni a választást: a lista első helyén Peter Stastny, a korábbi népszerű hokijátékos található. Stastny azonban szívesebben nyilatkozik a közelgő hoki-világbajnokság előtt a szlovák válogatott esélyeiről, mint az EU-ügyekről. Igaz, egyébként sem sok szó esett uniós kérdésekről. Az ellenzék kétszínűséggel vádolta a kormányt. Szerintük ugyanis Mikulás Dzurinda miniszterelnök mindent hajlandó elfogadni, amit az EU vezetése mond, miközben látszólag támogatja a harcosabb lengyelek követeléseit is. A kormány pedig gazdaságpolitikai eredményeire (például az egysávos adórendszer sikerére) igyekszik ráirányítani a szavazók figyelmét.

A kampányban ugyanakkor előkerültek olyan belügyek is, mint a mohi atomerőmű. Az ellenzék szerint a kormány a hibás azért, amiért máig sem fejezték be a létesítményt és amiért nem tudták elfogadtatni a környező országokkal (főleg Ausztriával) az építkezést.