Sztárok és személyeskedés az EP-kampányokban

A legtöbb EU-tagországban belpolitikai botrányoktól és személyeskedéstől hangos az európai parlamenti (EP) választási kampány. Sok új tagnál a politikát teljesen levették a napirendről, és hírességekkel próbálják feldobni a kampányt. A régi tagoknál viszont a nagy pártoknak nem sikerült semmi újat kitalálni. Irak, a török EU-csatlakozás, az EU haszna és értelme mindenhol kampánytéma. A ötlettelen kampányokból pedig az EU ellenzői és a szélsőségesek próbálnak hasznot húzni.

Észtország egy modellre és egy atlétára figyel

Képviselők száma: 6
A választás időpontja: június 13.

Észtországban az előrejelzések szerint az egyik legalacsonyabb (mindössze 26 százalékos) részvétel várható az EP-választáson. Annak ellenére, hogy a voksoláson induló pártok mindent bevetnek: egykori minisztereket, szupermodelleket, népszerű olimpiai bajnok atlétákat állítanak csatasorba. Carmen Kass szupermodell jelölése igencsak megterheli a jobbközép kormánypárt kasszáját: a leghíresebb divattervezőkkel dolgozó Kass gázsija egymagában annyi, mint amennyit az ellenzéki szociáldemokraták összesen költenek a kampányra. A legesélyesebb jelölt (az észtek egyéni jelöltekre, nem pedig pártlistákra szavaznak) a szociáldemokrata Toomas Hendrik Ilves, aki a felmérések szerint közel 16 százalékos támogatottságot élvez. Ilves szerint népszerűsége elsősorban pozitív kampányának köszönhető.

Lettországban van fontosabb is, mint az EP-választás

Képviselők száma: 9
A választás időpontja: június 12.

Lettországban érdektelenség kíséri az EP-választás előkészületeit, a belpolitikai problémák ugyanis jobban leköltik a közvéleményt. Az ország kormánya február elején lemondott, az új kabinet felállításával pedig azóta is folyamatosan problémák vannak. A belpolitikai nehézségek hatására a pártok szinte teljes érdektelenséggel várják az EP-választást.

Mindössze egy kis emberi jogvédő párt népszerűsítette listáját. A párt súlya azonban nem túl jelentős, a 100 fős lett parlamentben is csak 6 helyük van. A párt azt ígéri, ha képviselőit bejuttatják a választók az EP-be, akkor küzdeni fog a balti országokban élő orosz nyelvű kisebbség jogaiért. Az előrejelzések szerint a szavazatok 6 százalékára számíthatnak. A pártot azonban gyengíti, hogy listavezetője a szovjet időkben a kommunista párt tagja volt.

A lett parlament legerősebb balközép pártja, a liberálisok és a legnagyobb jobbközép párt a nemzeti összefogás jeleként közös listán akarta indítani jelöltjeit, azonban az erről folyó tárgyalások hamar kudarcba fulladtak. A korábbi jobbközép kormánypárt azzal az ígérettel igyekszik megnyerni a választókat, hogy a kommunizmus bűneinek elítéléséért küzdenek majd.

Litvániában botrányok és nyelvvizsgák kerültek a kampányba

Képviselők száma: 13
A választás időpontja: június 13.

A litvánok az előrejelzések szerint szívesen szavaznak majd az EP-választáson. A közvélemény-kutatók 80 százalékot megközelítő részvételt várnak, annak ellenére, hogy a választási kampány belpolitikai botrányoktól volt hangos. Elsősorban a Paksas korábbi elnök elleni vádemelés és a kormányválság került szóba. Nem könnyebb azonban a legjelentősebb ellenzéki erő, az új szövetség helyzete sem: bár a botrányok után Paksas helyét az alkotmány értelmében a házelnök, legfőbb politikai ellenfele, Arturas Paulauskas vette át, pártja alig 5 százalékos támogatottságot élvez jelenleg.

Komoly téma volt a kampányban a kommunista párt egykori tagjainak indulása a választáson. Fontos kérdéssé vált a nyelvtudás is, ugyanis a legtöbb litván EP-jelölt csak anyanyelvén és oroszul tud. A szociáldemokraták ezért arra kötelezték jelöltjeiket, hogy részt vegyenek egy teszten, melyben angol és francia nyelvtudásukat vizsgálták.