Az európaiak felét sem érdekelte az EP-választás

Kevesebb mint a választásra jogosultak fele ment el szavazni a 25 EU-tagnál a vasárnap esti előzetes adatok szerint. Magyarországon 38 százalékos volt a részvételi arány az adatok több mint 99 százalékos feldolgozottsága mellett. Az új tagoknál jóval alacsonyabb volt a részvétel, mint a régi tagállamoknál. A legmagasabb részvételi arány Máltán volt, ahol a választók több mint 80 százaléka adta le voksát. Lengyelországban ugyanakkor alig 15 százalékos részvételt ígérnek az előzetes eredmények.

Becslés szerint átlagosan a választópolgárok 44,6 százaléka vett részt vasárnap az európai uniós tagországokban rendezett európai parlamenti (EP) választásokon. Ha az arány nem változik, akkor ez lesz a legalacsonyabb részvétel az EP-választások történetében. A becslést a Gallup közvélemény-kutató tette közzé vasárnap este. A Gallup számításai szerint a 15 régi európai uniós tagországban átlagosan 47,7 százalékos, a májusban csatlakozott tíz új tagállamban pedig 28,7 százalékos volt a részvétel.

A legtöbben Máltán voksoltak: 82 százalékos volt a részvételi arány, amellyel a szigetország a vasárnap este nyolc óráig ismertté vált adatok szerint minden más uniós tagállamot maga mögé utasított. Az Európai Unió tagországai közül Cipruson is nagy számban járultak az urnák elé a választópolgárok: a részvételi arány a hivatalos adatok szerint 70,4 százalékos volt. Görögországban várhatóan megközelíti a 70 százalékot a részvételi arány.

Franciaországban viszont az urnazárást egy órával megelőző időpontig a választópolgároknak mindössze a 33,4 százaléka szavazott, ami rekordszintű távolmaradást jelent. Olaszországban délután hét óráig - az urnazárás előtt három órával - a választópolgárok 58,6 százaléka élt szavazati jogával. Lengyelországban 15,4 százalékos, Spanyolországban 34,18 százalékos, Dániában 33,6 százalékos részvételi arányt mutattak a vasárnap estig közölt adatok. Észtországból 26,7 százalékos részvételi arányt jelentettek, Litvániában pedig az urnazárást egy órával megelőző időpontig a választópolgárok 39,11 százaléka élt szavazati jogával.

Németország - közép-európai idő szerint 14 óráig - a német szavazók 20,4 százaléka adta le voksát. Ez valamivel alacsonyabb a legutóbbi, 1999-es EP-választás részeredményénél, amikor az első 6 órában a jogosultak 21,2 százaléka szavazott. A voksolás 18 óráig tartott.

A spanyolországi szavazók 24,71 százaléka járult az urnákhoz vasárnap 14 óráig, szemben az 1999-es 35,15 százalékkal. Az alacsonyabb részvételt feltehetően az magyarázza, hogy az országban alig két hónapja, március 14-én tartottak parlamenti választást. Portugáliában a több mint 8,7 millió választópolgárnak mindössze 14,18 százaléka szavazott 13 óráig. A 24 EP-képviselőt 13 listáról választják meg.

A dán szavazók csaknem 24 százaléka voksolt 14 óráig, míg az 1999-es választáson kevesebb mint 17 százalék. Az akkori részvételi arány 49,5 százalék volt. Hollandiában, ahol még csütörtökön tartották a választásokat, a szavazásra jogosultak 39,1 százaléka élt választójogával. Írországban, ahol pénteken rendezték a voksolást, 54 százalékos részvételi arányt mértek. Lettországban szombaton a választópolgárok 41 százaléka járult az urnák elé.