Szudán tárgyalna a kegyetlenkedő milicistákról

A szudáni elnök bejelentette, hogy országa kész a párbeszédre a darfuri válság megoldásáról. A polgárháborúban és az azt követő humanitárius katasztrófában eddig körülbelül 50 000 ember halt meg - ez a szám jóval magasabb a korábbi becsléseknél. Kartúm azonban továbbra is tagadja, hogy Darfurban népirtás vagy etnikai tisztogatás zajlana. Bár a tartományra jelentős nemzetközi figyelem irányul, a segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a válság még koránt sem oldódott meg.

A szudáni elnök bejelentette, hogy országa kész a párbeszédre a nemzetközi közösséggel a darfuri válság kapcsán. Noha Kartúm továbbra is tagadja, hogy Darfurban népirtás zajlik, és ehhez a kormányzat segítséget nyújt a dzsandzsavíd milicistáknak, Omar al-Basír elnök hétfői nyilatkozata jóval békülékenyebb volt, mint korábbi megnyilvánulásai.

"Együtt akarunk működni az Afrikai Unióval és a nemzetközi közösséggel, hogy megoldjuk a térségben kialakult válságot." - jelentette ki Basír hétfőn újságírók előtt. Az elnök "építő jellegű párbeszédre" kérte a nemzetközi közösség tagjait, ugyanakkor arról is biztosított mindenkit, hogy Szudán meg tudja oldani a válságot. Az elnök azonban továbbra sem vonta vissza azon fenyegetését, hogy Amerika egy, az irakihoz hasonló helyzetben találhatja magát, ha közvetlenül beavatkozik a válságba.

Az Egyesült Államok és az Európai Unió előzőleg egyaránt szankciókkal fenyegették meg Szudánt, ha a kormányzat nem fékezi meg a dzsandzsavíd milicisták kegyetlenkedéseit. A nyugat-szudáni tartományban 2003-ban kezdődött a fegyveres konfliktus: a kormány a hadsereg támogatásával a térségben működő, elsősorban földművelő feketékből álló ellenzéki szervezetek ellen küldte a nomád arabokból verbuválódott Dzsandzsavíd miliciát.

A lovas milicisták lerohanták a falvakat, leöldösték és elüldözték a lakosságot. Sok jel arra utal, hogy a tartományban etnikai tisztogatás zajlik. A kegyetlenkedések miatt több mint egymillió ember hagyta el lakhelyét. A menekülttáborokban nincs élelem és gyógyszer. A legfrissebb becslések szerint eddig több mint ötvenezer ember vesztette életét a válságban, ez jóval magasabb, mint a korábban feltételezett harmincezer áldozat.

Humanitárius szervezetek képviselői szerint a helyzet továbbra is kilátástalan a tartományban, a halottak száma ugyanis tovább nő a menekülttáborokban. "Hamis az az elképzelés, hogy a dolgok javulni kezdenek Darfurban pusztán attól, hogy a humanitárius szervezetek nagyobb erőket vethetnek be, mint korábban" - figyelmeztet a helyzet súlyosságára Jan Egeland az ENSZ segélyezési koordinátora.

A humanitárius szervezeteknek kell ellátnia a darfuri táborok mellett azt a közel kétszázezer embert, akik a dzsandzsavídek kegyetlenkedései elől a szomszédos Csádban kerestek menedéket. A csádi hatóságok ragaszkodnak ahhoz, hogy a táborokban lakő menekülteket aprólékosan regisztrálják - így akarják megakadályozni, hogy a menekültekkel együtt dzsandzsavídek is átszivárogjanak az országhatáron - írja a BBC News.

A menekültek ellátása mind a határ csádi , mind a szudáni oldalon komoly gondokat okoz, ugyanis igen hosszú időt vesz igénybe, hogy a segélykonvojok elérjék a táborokat. A legrövidebb úton, amely a Szahara líbiai területein keresztül vezet is legalább három hétbe telik, amíg a segély elér a menekültekhez.

A menekültekhez legközelebbi nyugati ellenőrzés alatt álló terület egy repülőtérrel is rendelkező francia katonai bázis Ndzsamena, a csádi főváros közelében. Nemzetközi szervezetek most arra próbálják rávenni Párizst, hogy engedje leszállni a segélyt szállító gépeket a bázison. Ez ügyben jó előjelnek tekinthető, hogy Michael Barnier francia külügyminiszter a napokban látogat Szudánba és Csádba.