Az orosz alsóház, a duma, a jövbő hét folyamán vizsgálja meg a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét az élve elfogott beszlani túszejtőkkel szemben. Amennyiben Oroszország úgy dönt, hogy visszaállítja a halálbüntetést, Európa tanácsi tagságát kockáztatja a lépéssel. A testületben ugyanis a tagság alapvető feltétele, hogy az adott országban ne legyen érvényben a halálbüntetés.
Az orosz alsóház vizsgálóbizottságot hoz létre a beszlani tragédia ügyében - jelentette be Borisz Grizlov, az állami duma elnöke csütörtökön, szorgalmazva a felsőház, a szövetségi tanács tagjainak bevonását is. A bizottság felállításának ötlete annak a különleges munkacsoportnak az ülésén hangzott el, amely a terrorellenes reformcsomagot készíti elő jövő szerdára, a nyári szünet utáni első dumaülésre.
Grizlov emlékeztetett, hogy a munkacsoportot a duma tanácsa szeptember 3-án, a beszlani túszválság véres végnapján alakította a terrorellenes reformok átgondolására, és az lényegében parlamenti ellenőrzést végzett. Ezt a munkacsoportot váltja fel a parlamenti ellenőrző bizottság - jelezte Grizlov, aki szerint a duma a jövő héten már ennek összetételét is tárgyalja. Célszerű lesz bevonni a szenátorokat is - tette hozzá.
A Russzkij Kurjer lap tudni vélte, hogy a Kremlben elégedetlenek Grizlovval a dumának a beszlani válság alatti tétlensége miatt. Grizlov nem hívott össze rendkívüli ülést, míg az ENSZ BT összeült Moszkva kérésére. A duma apparátusában keringő mendemondák szerint akár távozásra is kényszerülhet - írta a lap.
Vlagyimir Putyin elnök eddig csak felsőházi vizsgálóbizottság alakítását engedélyezte, de Grizlov biztosan kikérte előzetes áldását az alsóházi kezdeményezéshez. A szövetségi tanács, az orosz parlament felsőháza az elnök teljes ellenőrzése alatt áll. A duma viszont választott testület, bár a Kreml-hű Egységes Oroszország párt frakciója több mint kétharmados túlsúlyban van benne.
Putyin társadalmi kamara alakítását és polgárőrségek létrehozását kezdeményezte a civil társadalom terrorellenes mozgósítására, míg a dumát végképp az országos pártok hitbizományává kívánja tenni. Grizlov mindenesetre úgy vélte, hogy a pártlistás választásra való teljes áttérés lendületet ad a pártrendszer fejlődésének.
Ami az egyéb terrorellenes intézkedéseket illeti, egy friss felmérés szerint az oroszok 92 százaléka támogatja a ki- és beutazó forgalom ellenőrzésének szigorítását, 82 százalékuk a köztéri igazoltatások sűrítését. A média kontrolljának fokozását a megkérdezettek 65 százaléka pártolta.