Mádl: Belgrád elismerte a vajdasági atrocitásokat

Mádl Ferenc köztársasági elnök belgrádi tárgyalásait összegezve csütörtökön Szabadkán kijelentette: belgrádi tárgyalófelei elismerték, hogy megtörténtek a vajdasági magyarokat ért erőszakcselekmények. Minden politikai vezető elfogadhatatlannak tartotta őket, és ígéretet tett arra, hogy megfékezik a további atrocitásokat. Az államfő Szabadkán felkereste Sötét Denisz családját, az első vajdasági magyar családot, amely nyilvánosságra hozta, hogy több ízben támadás érte őket magyarságuk miatt.  Az Európai Parlament tényfeltáró bizottságot küld a Vajdaságba.

Mádl Ferenc köztársasági elnök és Mádl Dalma háromnapos szerbia-montenegrói látogatása utolsó napját vajdasági magyar püspökökkel elköltött villásreggelivel kezdte. A reggeli közben kötetlen beszélgetést folytatott Pénzes János bácskai római katolikus megyéspüspökkel, Huzsvár László bánsági római katolikus megyéspüspökkel, Csete Szemesi István református püspökkel és Dolinszky Árpád evangélikus szuperintendánssal.

A püspökökkel elköltött reggeli után Mádl Ferenc magyarországi újságíróknak összegezte tárgyalásai eredményeit. A köztársasági elnök szerint Svetozar Marovic szerbia-montenegrói államfő, Boris Tadic szerb elnök és Vojislav Kostunica miniszterelnök egyöntetűen azt mondta, hogy a jogellenes, erőszakos és a magyar kisebbség békéjét és nyugalmát érintő incidenseket fel kell számolni, és ígéretet tettek, hogy konkrét lépéseket tesznek ennek érdekében. Mádl megjegyezte, hogy Marovic egyik munkatársa kifejezetten bocsánatot kért Magyarországtól és a magyarságtól a megtörtént incidensekért, Tadic pedig személyes intézkedéseket és szükség esetén szankciókat is kilátásba helyezett, illetve kifejezte, hogy elnökként különös érzékenységgel figyel a problémára, szívén viseli azt, hogy az országban béke legyen és minden polgár jogait tiszteletben tartsák.

A megbeszélések során tárgyalópartnerei megemlítették, hogy a média talán túldimenzionálta a problémát, ugyanakkor senki sem vitatta, hogy létezik ez a jelenség, és "ezt nem lehet elviselni egy soknemzetiségű államban".

Mádl szerint a vajdasági magyarok képviselői is érzékelik ezt a jelenséget, de a püspökök megnyilatkozásai alapján ítélve "nem olyan súlyosak és nem olyan nagy számban vannak ezek a jelenségek, noha egyik-másik eset nagyon súlyos". Mádl Ferenc szerint minden fél látja a problémát, és tenni is kíván ellene. A köztársasági elnök úgy fogalmazott, hogy "méreteiben talán nem olyan nagyok a problémák, mint a közvélemény a sajtó útján megismerkedett velük, de komoly jelenségről van szó, és folyamatban van a fellépés ellene".

A magyar köztársasági elnök szerint az elmúlt évtized háborúi során sok feszültség halmozódott fel, több tízezer menekültnek kellett otthont találni Szerbiában "összeszorítva" a helyi lakosság életkörülményeit, és mindez feszültséget és irritációt váltott ki.

A köztársasági elnök szerint tárgyalásain sok szó esett a két ország politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatairól. "A legfontosabb az, hogy ilyen tekintetben javult a helyzet" - mondta Mádl, aki szerint az infrastruktúra, kiváltképpen a közlekedés és a határ menti forgalom terén még lenne mit fejleszteni. A szerb tárgyalópartnerek kifejezésre juttatták, hogy igénylik azt, hogy Magyarország átadja integrációs tapasztalatát.

A püspökökkel elköltött reggeli után az elnököt és feleségét szállító konvoj a szabadkai Városházára hajtott, ahol a köztársasági elnök tárgyalóasztalhoz ült Szabadka és más magyar többségű önkormányzatok vezetőivel. A nap folyamán Mádl Ferenc és felesége meglátogatja a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumot, és a délutáni órákban indul vissza Magyarországra.

A magyar államfő látogatása enyhítheti a feszültséget, amely a vajdasági magyarokat ért incidensek kapcsán alakult ki a két ország között. Ennek az enyhülésnek a jele, hogy az államfő egyéb kérdések mellett a vajdasági magyarokat ért incidensekről is tárgyalt Szerbia-Montenegróban. Az elmúlt hetekben több szerb politikus és újság kritizálta a magyar diplomáciát, amiért az EU külügyminisztereinek ülése és az Európai Parlament elé vitte a vajdasági magyarok ügyét. Szerintük Budapest felfújja az ügyet.

Mádl Ferenc köztársasági elnök feleségével, Mádl Dalma asszonnyal csütörtökön Szabadkán felkereste Sötét Denisz családját, az első vajdasági magyar családot, amely nyilvánosságra hozta azt, hogy több ízben támadás érte őket magyarságuk miatt. Sötét László, a megvert Denisz édesapja elmondta az elnöknek, hogy 19 éves fiát két évvel ezelőtt, illetve augusztus végén megverték, csupán magyarsága miatt, és ezért mindenképpen távozni akarnak Szerbiából, politikai menedékjogot akarnak kérni Magyarországon. A köztársasági elnök azt tanácsolta nekik, hogy ilyen lelkiállapotban ne döntsenek elhamarkodottan, de ha mégis Magyarországra akarnak távozni, akkor keressék fel a szabadkai magyar főkonzulátust. Mádl elmondta a Sötét családnak: a szerbiai politikai vezetők ígéretet tettek neki arra, hogy fellépnek a magyarellenes incidensek elkövetői ellen.

Tényfeltáró bizottságot küld csütörtöki strasbourgi határozata szerint az Európai Parlament (EP) a Vajdaságba az ottani magyarok elleni atrocitások miatt. A helyi hatóságokat pedig arra sürgeti, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására, illetve a már megtörténtek kivizsgálására.

Az Európai Unió képviselőtestülete plenáris ülésén sürgősségi eljárás keretében szavazott a határozatról, amely magyar képviselők - Tabajdi Csaba (MSZP), Gál Kinga (Fidesz-MPSZ), Szent-Iványi István (SZDSZ), Olajos Péter (MDF) - kezdeményezése nyomán került a képviselők elé.

A dokumentum egyebek mellett emlékeztet arra, hogy a kisebbségi és emberi jogok tiszteletben tartása előfeltétele az ország EU-hoz fűződő jövőbeni kapcsolatainak. Az EP-határozat felszólítja az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot is, hogy a rendelkezésre álló fórumokon vessék fel az ügyet Szerbia-Montenegró hatóságainak.