Észak-Oszétiában fájdalomtól, félelemtől és gyűlölettől kétségbeesettek az emberek. A beszlani általános iskolákban már megkezdődött a tanítás, kivéve az 1-es számúban, amit két hete terroristák foglaltak el. A felszabadító akcióban közel 400 ember halt meg. A helyi gondnok megmutatta a külföldi újságíróknak, hogy honnan és mennyi száradt vértől és emberi maradványtól kellett megtisztítani az épületet. A fűtőtestek mögött és más zugokban még mindig vannak nyomai a vérfürdőnek.
Nyolcvankét áldozatot még mindig nem sikerült azonosítani, annyira szétroncsolódott a testük. A holttestek egy vlagyikavkazi hűtőházban várnak a DNS-mintán alapuló azonosításra. Sok szülő nem tud semmit gyermeke sorsáról. A hatóságok szerint az eltűnt gyerekeket a még azonosítatlan holttestek között kell keresni. A szülők azonban abban bíznak, hogy a gyerekek élnek. Fényképeikkel teleragasztották az utcákat. Nagyon sok történet terjed a városban, melyeket a helyi hatóságok rendre cáfolnak, de a beszlaniak többsége hisz bennük. Az egyik szerint a terroristák közül néhányan elszöktek, és magukkal vittek túsznak gyerekeket. Sok szülő pénzt gyűjt, hogy kiváltsa majd őket. Elterjedt az a hír is, hogy a csecsen-ingus határon olyan beszlani kislányok holttestére bukkantak, akiknek levágták a mellbimbóit, de a hatóságok ezt is cáfolják.
A hátborzongató legendák közül az egyik legszomorúbb egy Madina nevű kislányról szól. Madina 1993. szeptember 3-án született, és 2004. szeptember 3-án halt meg a beszlani iskolában. A kislány édesanyja tanárnő volt, és néhány évvel ezelőtt meghalt. A tragédiába torkolló évnyitó előtti este Madina azt álmodta, hogy az édesanyja meglátogatta, és megígérte neki, hogy mostantól maga fogja tanítani kislányát. Madina valóban tizenegyedik születésnapján halt meg az iskolában, az álmáról szóló történet pedig szájról szájra terjed Oszétiában.
Az oszétoknál az a szokás, hogy a halottakhoz elviszik kedvenc tárgyaikat, hogy mielőtt végleg elhagyja a lélek a földi világot, utoljára használhassák őket. Az iskola és a temető ezért tele van vizes és üdítős palackokkal: a gyerekek három napja nem kaptak inni, amikor a túszdráma véres véget ért. Rengeteg csokoládét, cukorkát és gyümölcsöt vittek az iskolához a gyászoló rokonok. Az iskola egyik szobájában napokig égtek a meggyújtott cigarettaszálak: az épületben meghalt felnőttek lelkei kapták az utolsó slukkokat. Cipők, igazolványok és más személyes tárgyak százait halmozták fel a gyászolók az iskola előtt.
A nők most egy évig feketében fognak járni Beszlanban. A férfiak negyven napig tartják a gyászt. Utána arra készülnek, hogy leszámolnak az ingusokkal. "A csecsenek sohasem ölnének gyerekeket, erre csak az ingusok képesek" - mondta egyikük egy kanadai lap tudósítójának. A két nép ellenségeskedésének hátteréről a cikk következő oldala szól.