A csecsen elnök feladata: életben maradni

Letette hivatali esküjét Alu Alhanov csecsen elnök. Az elnök egyszerű programot hirdetett meg a romos országban: fejlődés. A Kreml utolsó reményének tekintett Alhanov legfőbb feladata szakértők szerint az lesz, ami eddig még csak egy elődjének sikerült: életben maradni a ciklus végéig.

Elfoglalta hivatalát Alu Alhanov csecsen elnök. Alhanovot a Kreml utolsó esélynek tekinti a háború tépázta ország stabilizálására. Alhanov egyszerű elnöki programot hirdetett, amellyel reményt kelt mind Moszkvában, mind pedig a rommá lőtt Csecsenföldön: "Egy anyaország: Oroszország. Egy ügy: fejlődés. Isten segítsen minket."

A beiktatási ceremónia szokatlanul rövid volt. Az elnök biztonsági emberek gyűrűjében tette le az esküt, egy Groznij erődszerű kormányzati negyedében felállított sátorban. A vendégek között mindenhol fegyveresek cirkáltak.

Alhanov Oroszország és a csecsenek kapcsolatáról annyit mondott: "Sok mindent tettünk. Még többet kell tenni." Ugyanakkor kifejezte azon szándékát, hogy szorosabbra vegye az együttműködést a Csecsenföldön tevékenykedő emberi jogi csoportokkal - írja a New York Times.

Alhanov számára akkor nyílt meg a politikai pálya, amikor 2004 júniusában elődje, Kadirov elnök bombamerénylet áldozata lett. A volt csecsen elnökök közül egyedül a szakadár Aszlan Maszhadov van életben. Őt a Putyin által Csecsenföldre küldött orosz csapatok űzték ki Grozníjból Samil Bászájev hadúrral együtt. Maszhadovot azóta is üldözik a Kreml emberei.

Az új elnök egyértelművé tette, hogy a Kreml embereként kíván kormányozni Csecsenföldön. A lassan tíz éve háborús övezetnek számító ország lakossága jól ismeri őt: az utóbbi években ő volt a Csecsenföldön tevékenykedő orosz biztonsági erők parancsnoka.

A Kreml által szorgalmazott kemény kéz politikája helyett Alhanov azonban inkább megegyezésre törekszik a helyiekkel. Élhetőbb Csecsenföldet szeretne létrehozni. Ennek jegyében amnesztiát hirdetne a hegyek közt bujkáló lázadóknak, egyezkedne az emberrablókkal. Kicsi gesztusnak tűnik, de helyiek számára igen fontos, hogy ráveszi a rendőrséget és a biztonsági egységek tagjait, hogy szolgálatban ne viseljenek csuklyát.

Jelöltségének első napjaiban azonban nagyot hibázott, amikor azt mondta, hogy a terrorháború tulajdonképpen véget ért Csescenföldön, mert csak 500 harcos maradt a hegyekben. Bejelentését követően a harcok újra fellángoltak. Oroszország soha nem látott még olyan véres támadásokat, amelyek ez után következtek: a beszlani túsztragédia, a kettős géprobbantás mellett a fegyveresek több támadást indítottak csecsen- és ingusföldi célpontok ellen, egyszer pedig elfoglalták a transzkaukázusi autóút egy jelentős szakaszát.