Litvánia fogadta el elsőnek az EU alkotmányát

Elsőként Litvánia ratifikálta az Európai Unió új alkotmányát. Az októberben, Rómában aláírt alaptörvényt elsöprő többséggel szavazta meg a seimas, a litván parlament. A szavazással Litvánia igencsak meglepte a többi tagállamot, Olaszország ígérte meg korábban ugyanis, hogy elsőként ratifikálja a dokumentumot. Az alkotmány csak akkor lép életbe, ha mind a 25 tagállam elfogadta.

Litvánia az első EU tagállam, amelyik ratifikálta az Unió alkotmányát. A litván parlament, a seimas csütörtökön elsöprő többséggel - 84-4 arányban, három tartózkodás mellett - szavazta meg az Európai Unió leendő alaptörvényét. A ratifikáció volt a jelenlegi seimas utolsó döntése, ugyanis hamarosan parlamenti választásokat tartanak a balti országban.

"Ez a parlament akarta megszavazni, mert ők voltak benne az alkotmányozási folyamatban" - indokolták a parlament meglepetésszerű döntését litván diplomaták Brüsszelben. A parlamenti szavazás előtt korábban felvetődött, hogy népszavazást írjanak ki az ügyben, de Antanas Valiolis külügyminiszter szerint a litvánok már szavaztak az EU-ba való belépésről, ezért a seimas hivatott dönteni az EU alkotmányáról.

Vilnius döntését "igen pozitív fejleményként" értékelte az Európai Bizottság. Emellett Giscard d'Estaing volt francia elnök, az alkotmány egyik megszövegezője is gratulált Litvániának: "Bátor és merész tett volt... köszönjük, litván férfiak és nők!" - írta d'Estaing levelében, amelyet felolvastak a parlamentben.

A litván szavazás ugyanakkor nagy meglepetést okozott az Unió többi tagállama számára. Mindenki arra számított, hogy az Európai Parlamentben fogadják majd el először az alkotmányt, és ezt követően döntenek majd az egyes tagállamok.

Olaszország több ízben hangoztatta, hogy elsőként fogadja majd el az alkotmányt a tagállamok közül, ugyanis a dokumentumot Rómában írták alá, ez év október huszadikán. "Megpróbáljuk majd elsőként ratifikálni... legalább karácsonyi ajándék lesz" - jelentette ki akkor Franco Frattini olasz külügyminiszter.

Az alkotmány akkor lép majd életbe, ha az Unió mind a huszonöt tagországa elfogadta. Azt az egyes tagokra bízta az Unió, hogy népszavazással, vagy a parlamentben döntenek az alkotmányról. Eddig tizenegy tagállam: Csehország, Dánia, Franciaország, Luxemburg, Írország, Hollandia, Spanyolország, Portugália és Nagy-Britannia jelentette be, hogy népszavazást írnak ki az alkotmányról.

Az első szavazást Spanyolországban tartják meg, 2005 februárjában. Nagy-Britannia "valamikor 2006 elejére" ígéri, hogy döntenek az alkotmányról - írja a BBC News. A britek várhatóan nemmel szavaznak majd az alkotmányra. Ez akár évekre megakaszthatja az Unió alkotmányozási folyamatát.

Amennyiben működésbe lép, az Unió számára sokkal egységesebb fellépést tesz majd lehetővé az új alkotmány. Ennek érdekében megnyirbálja az egyes tagállamok jogait, egyes területeken elveszi a vétó lehetőségét - elsősorban ez fáj a briteknek.

Az irányításban kiterjesztett jogokkal vesz majd részt az EU végrehajtó szerve, az Európai Bizottság, amelynek alakulása körül jelenleg is nagy viták folynak. José Manuel Barroso, a bizottság portugál elnöke újraszervezte csapatát, mert az Európai Parlament képviselői leszavazással fenyegették meg. A képviselők azt nehezményezték, hogy Barroso ragaszkodott a parlamenti bizottságok meghallgatásian leszerepelt biztosjelöltjeihez.