Autonómiát ígér a Dnyeszteren túliaknak Moldávia

 Vladimir Voronin moldovai elnök széleskörű autonómiát ajánlott fel pénteken a Dnyeszteren túli oroszajkú szakadároknak, ha cserében területük beintegrálódik az országba. A Dnyesztermellék 1992-ben, egy belháború eredményeként szakadt el Moldova többi területétől. Nemzetközileg nem ismerik el, de Oroszországtól és Ukrajnától támogatást kap.

Voronin közölte, hogy a Dnyesztermellék olyan státust kapna, mint amilyet Moldova török nemzetiségűek lakta területe, a déli Gagauzia élvez. A gagauz tartomány sikeres példája annak, hogy miként lehet békésen megoldani a nemzetiségek lakta területek problémáját - mondta Voronin.

A gagauzok a 90-es évek elején szintén el akartak szakadni Moldovától, de később kiegyeztek az autonómiában. A területnek saját zászlaja, és három hivatalos nyelve van: a gagauz, a moldován és az orosz.

A Dnyesztermellék vezetői még nem reagáltak Voronin javaslatára. A két fél amúgy is rossz viszonya a nyáron újabb szakadáshoz vezetett, miután a Dnyesztermelléken a hatóságok bezártak két, moldován nyelvű iskolát.

Voronin akkor közölte, hogy többet nem tárgyal a dnyesztermellékiekkel, csak "uraikkal" Moszkvában és Kijevben. A kormány kereskedelmi korlátozásokat és más szankciókat rendelt el a szakadárok ellen. Azóta az egyik iskolát újra megnyitották.

Moldova azt szeretné, ha az ügy megoldásába bekapcsolódna a Nyugat is, mert szerinte Oroszország és Ukrajna elfogult a szakadárok javára. Az Európai Unió már jelezte, hogy kész nagyobb szerepet vállalni a térségben.

Az orosz külügyminisztérium tavaly olyan autonómia tervet terjesztett elő a feleknek, amely a közös államiságot a területi egységre, a közös védelemre, az egységes vám- és valutaterületre és az államfő személyére korlátozná. Az önálló egységeknek saját törvényhozása, adórendszere, költségvetése, igazságszolgáltatása és végrehajtó hatalma lenne.