A 35 ország képviselőiből álló tanács Bécsben elfogadott kétoldalas határozatában támogatta Mohamed el-Baradei főigazgatónak azt az álláspontját, hogy további ellenőrzésekre van szükség Iránban. A testület további bizalomerősítő intézkedésekre szólította fel Iránt, valamint arra, hogy mielőbb iktassa törvénybe az atomsorompó-szerződésnek azt a kiegészítő jegyzőkönyvét, amely a NAÜ ellenőreinek váratlan látogatásait is lehetővé teszi az iráni atomlétesítményekben.
A tanács megállapította, hogy az urándúsításról hozott teheráni határozat önkéntes jellegű bizalomerősítő intézkedés, nem pedig jogi kötelezettség, és az államoknak joguk van a nukleáris energia békés felhasználására.
A testület határozata azt követően születhetett meg, hogy Irán lemondott arról a követeléséről, amely szerint az urándúsításhoz használt gázcentrifugái közül mintegy kéttucatnyit továbbra is működtetni akar kísérleti célokból nukleáris anyag felhasználása nélkül. Mohamed el-Baradei hétfőn Bécsben már bejelentette, hogy ezek a centrifugák is a NAÜ ellenőrzése alá kerülnek.
Irán azt követően jelentette be urándúsító programjának a felfüggesztését, hogy a hónap elején Párizsban elvi megállapodást kötött Franciaország, Nagy-Britannia és Németország képviselőivel arról: a dúsítás felfüggesztéséért cserébe műszaki-gazdasági segítséget kap az EU-tól.
A tárgyalások csak december közepén kezdődnek, és Irán szerint néhány hónapig tarthatnak. Teherán képviselői már többször is úgy foglaltak állást, hogy az iszlám ország csak a tárgyalások idejére függeszti fel urándúsító programját, míg a nyugati tárgyalópartnerek ennél hosszabb időszakra szeretnék biztosítani a program szüneteltetését.
Az Egyesült Államok nem akadályozta meg a hétfői határozat elfogadását, jóllehet már hosszabb ideje azzal gyanúsítja Iránt, hogy az atomenergia békés célú hasznosításának a leple alatt atomfegyverhez is felhasználható dúsított uránhoz akar hozzájutni. Washington már többször szerette volna elérni, hogy a NAÜ kormányzó tanácsa panaszolja be Iránt a BT-nél azzal a váddal, hogy megsértette a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó atomsorompó-szerződést, amelyet az iszlám ország is aláírt.