Újra blokád alá vette az ukrán ellenzék a kormányzati épületeket, Juscsenko és hívei kivonultak a választások utáni válságot megoldani hivatott bizottságból. Az ellenzéki Mi Ukrajnánk párttömörülés azt követeli, hogy kedden estére hívják össze az ukrán parlament rendkívüli ülését. Juscsenko és hívei egyelőre nem adtak magyarázatot a fordulatra. "Minden támogatónknak mozgósítást rendelünk el" - jelentette ki Olekszandr Zincsenko, az ellenzéki elnökjelölt kampányfőnöke.
Az ellenzék kivonulása mögött Janukovics keddi kijelentése állhat - közölte az [origo] kijevi tudósítója, Boczka Károly. Viktor Janukovics kormányfő felvetette: ha új választásokra kerül sor, akkor mindkét politikai tábornak új elnökjelöltet kéne állítania. A kormányfő szerint, amennyiben történtek választási csalások, azért mindkét fél egyaránt felelős.
Nem sokkal a kivonulás előtt Juscsenko néhány híve betört a parlament épületébe. Az ellenzékiek kivetítőkön követték, ahogy a képviselők dönteni próbáltak a november 21-i elnökválasztás érvényességéről. A Mi Ukrajnánk tüntetői azon dühödtek fel, hogy néhány képviselő megkísérelte érvényesnek elismertetni a vitatott november 21-i elnökválasztás végeredményét.
Juscsenko híveit a parlament őrsége a parlament aulájában fogta el, és kitessékelte őket az épület elé. A rendzavarás hírére maga Juscsenko is kijött a parlament épületéből, és lecsendesítette a feldühödött tömeget. Juscsenko ugyanakkor kijelentette: az ellenzék addig folytatja a tüntetéseket, amíg hivatalosan nem jelentik be a választások megismétlését. Ehhez viszont az szükséges, hogy a legfelsőbb bíróság érvénytelenítse a voksolások eredményét, a bírósági ítélet kihirdetése pedig két hétig is elhúzódhat.
Közben a tüntetők létszáma napról napra apad - jelentette az [origo] kijevi tudósítója. Az ellenzéki tüntetők többsége ugyanis kénytelen újra munkába állni, ráadásul kedden a hó is leesett Kijevben.
Bankvezért jelölhet a kormányoldal
Az Ukrán Központi Bank lemondott vezetője válthatja fel Viktor Janukovicsot az elnökjelölti pozícióban. Szerhi Tyihipko hétfőn mondott le bankvezetői tisztéről, azért, hogy teljes figyelmét a politikának szentelhesse. Már korábban is voltak találgatások arról, hogy Tyihipko lehet a baloldal új erős embere: rá bízták ugyanis a Janukovics-csapat kampányfőnöki feladatát.
Tyihipko kedden reggel azt nyilatkozta az ukrán Kanal 5 csatornának, úgy érzi: "felelősséggel tartozik az emberekért" Ukrajnában. A lemondott bankvezető kijelentette: amennyiben a parlament úgy dönt: új választást tartanak Ukrajnában és pártja, az Ukrán Munkáspárt megbízza, elvállalná az elnökjelöltséget - írja a Mosnews.com orosz híroldal.
Tyihipko tökéletes jelölt volna az ukrán baloldal számára, amennyiben megismétlik az elnökválasztást. Rokoni szálak fűzik Kucsma elnök családjához, és a kilencvenes évek második felében végrehajtott gazdasági reformok idején rendkívül népszerű volt.
Az orosz Gazeta szerint Tyihipko már elnökjelöltségét készítette elő hétfői kijelentésével, amelyben azzal vádolta Juscsenkót, az ellenzéki Mi Ukrajnánk párttömörülés elnökjelöltjét, hogy megosztja Ukrajnát.
A negyvennégy éves gazdasági szakember először az ukrán magánbankok megalakulásakor szerzett érdemeket. Az általa 1992 és '97 között vezetett Privatbank Kelet-Ukrajna egyik legnagyobb üzleti vállalkozásává nőtte ki magát. Ezt követően kezdett gazdaságpolitikával foglalkozni, a liberális reformok nagy támogatójaként vált ismertté.
Tyihipko korábban nem mutatta ki hatalmi ambícióit. Lazarenko és Pusztovojtenko miniszterelnöksége alatt háttérben mozgó gazdasági szakember volt. Csak akkor lépett előtérbe, amikor Jucsenko, a mostani ellenzéki elnökjelölt került a miniszterelnöki székbe. Azóta Tyihipko egyre inkább Kucsma elnök belső körének tagjává vált.
Mivel a hatalom elnökjelöltje, Viktor Janukovics a miniszterelnöki tisztet is betöltötte, sokak szerint Tyihipko abban reménykedett, hogy ő lesz a kormányfő, ha megválasztanák elnöknek. Ezért vállalta el a Janukovics-kampány vezetését. A fiatalos reformer Tyihipko kétségkívül népszerűbb lenne Nyugat-Ukrajnában, mint Janukovics, azonban keleten nem rendelkezik olyan elkötelezett bázissal, mint a mostani elnökjelölt, aki korábban évekig volt Kucsma helytartója Donyeckben és Luhanszkban.
A parlament továbbra is támogatja Janukovicsot
Az ukrán parlament kedden nem támogatta az Ukrajna szuverenitását és területi épségét veszélyeztető alkotmányellenes tevékenységekről és szakadár nyilatkozatokról benyújtott határozattervezetet. A tervezetben szerepelt az ukrán kormány és a főügyész menesztése is, a választási csalások miatt. A határozattervezetet 196 képviselő támogatta, ketten ellenezték a jelenlévő 410 képviselő közül. A Kucsma elnököt támogató frakciók és a kommunisták nem szavaztak. A kormányból egyedül Mykola Bilokon belügyminisztert menesztették, Jevgenyij Jefremob, az ellenzék sajtóreferense szerint az elutasító határozat ellenére továbbra is napirenden van kormány menszetése.
Korábban Juscsenko közölte hívei előtt, hogy azért kezdeményezi a bizalmatlansági indítványt, mivel a kormány elvesztette az irányítását az ország felett. Emellett azzal vádolta riválisa közvetítőit, hogy szabotálják a válság megoldását célzó tárgyalásokat, és azzal fenyegetőzött, hogy felfüggeszti a párbeszédet.
Hétfőn Leonyid Kucsma távozó államfő bejelentette, hogy új választást kellene kiírni Ukrajnában, hogy rendeződjék a helyzet. Janukovics a meglepő bejelentésre reagálva közölte, hajlandó részt venni egy megismételt második fordulóban, de csak abban a két tartományban, ahonnan a legtöbb csalást jelentették.
Juscsenko és Janukovics több mint egy hete küzd azért, hogy őt ismerjék el a választás győztesének. Az oroszbarát Janukovicsot ugyan a múlt héten a központi választási bizottság győztesnek nyilvánította, ám az ellenzék nem ismeri el az eredményt, amely szerintük csalással alakult így. A választási szabálytalanságokat nemzetközi megfigyelők tapasztalatai is alátámasztják.
Juscsenkóék múlt hétfő óta napi rendszerességgel százezres utcai demonstrációkon próbálják kierőszakolni, hogy semmisítsék meg az eredményt és tartsanak új választásokat, vagy számolják újra a szavazatokat. A kormányoldal azonban hétfőig - Kucsma bejelentéséig - semmiben sem engedett a követeléseknek.
Az utcai tiltakozások mellett egyéb módokon is megpróbálta az ellenzék megsemmisíteni a választási eredményt. Épületeket utakat, blokkoltak, országos sztrájkra szólítottak fel, illetve jogi úton próbálkoztak. Szombaton például sikerült keresztülvinniük egy parlamenti határozatot, amely érvénytelennek nyilvánította a szavazást, ám ez a döntés nem kötelező érvényű. Janukovicsék a legfelsőbb bíróságot is felkeresték a csalások miatti panaszaikkal. A testület a múlt héten befagyasztotta az eredményt, és hétfőn megkezdte a beadványok tárgyalását.