Rugova ajánlását az általa vezetett Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) és Haradinaj pártja, a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) között megkötött koalíciós megállapodás értelmében tette. Az LDK az októberi koszovói parlamenti választásokon 47 mandátumot szerzett a 120 fős törvényhozásban, míg az AAK kilencet. A megállapodás szerint Rugova maradna a tartományi elnök, míg Haradinajnak jutna a kormányfői tisztség.
Szerbia-Montenegró kormánya már korábban provokációnak tekintette Haradinaj várható jelölését, a politikus ugyanis az 1998-99-es koszovói válság idején a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) elnevezésű gerillaalakulat regionális parancsnoka volt. A szerb hatóságok háborús bűnösnek tekintik őt, a bűntetteiről szóló dokumentumokat évekkel ezelőtt eljutatták Hágába és a koszovói ENSZ-missziónak (UNMIK).
A hágai Nemzetközi Törvényszék nyomozói november elején hallgatták ki Haradinajt a koszovói válság idején játszott szerepéről. A koszovói szerbek civilek meggyilkolásával és más atrocitásokkal vádolják őt. Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője úgy vélekedett, hogy e vádak miatt nem Haradinaj lenne "a legmegfelelőbb ember" a koszovói polgárok biztonsági normáinak megteremtésére.