Afrika

Afrika a legnagyobb bajban lévő kontinens. A Szaharától délre az emberek ötöde AIDS-es, sok helyen éhínség van, és a világ legkegyetlenebb háborúi is itt dúlnak.

2004 legszörnyűbb tragédiája a darfúri népirtás volt. Miközben az év elején még úgy tűnt, hogy a húsz éve polgárháborúzó Szudánban megbékéltek a déli keresztény feketék és az északi muzulmán arabok, az ország nyugati részében elszabadult a pokol. A Dzsandzsavíd nevű arab csoport szisztematikusan kezdte irtani a fekete lakosságot. A gépfegyveres lovasok teljes falvakat perzseltek fel, másfélmillió embernek kellett mindenét hátrahagyva elmenekülnie. Rengeteg embert - főleg a férfiakat - megöltek, nők és gyerekek ezreit pedig megerőszakolták. Sokan a szomszédos Csádba menekültek, ahol a kormány saját lakosságát sem képes ellátni. A segélyek utak híján és az erőszak miatt alig jutottak célba. Nemzetközi szervezetek szerint ekkora katasztrófára a ruandai mészárlás óta nem volt példa a Földön, mások szerint ez az akkori horrornál is szörnyűbb. A feketéket gyilkoló arab csoportokat a kormány légierővel is támogatta a menekültek beszámolói szerint.

Idén újra kitört a polgárháború Elefántcsontparton, ami pedig az egyik legstabilabb

afrikai országnak számított. Az északi felkelők és a déli kormány között megkötött 2003-as békét már az év elején megsértették, de francia közvetítéssel sikerült újra megállapodást kötni. Egy ideig működött a törékeny béke, de az ellenzék északon továbbra is fegyverben maradt, délen viszont a titkosszolgálat több mint száz ellenzékit tüntetett el. Októberben a kormány bombázni kezdte az északiak állásait, de közben megöltek kilenc francia békefenntartó katonát is. Válaszul a francia katonák tönkretették a kormány teljes légierejét (csupán néhány kiöregedett szovjet gép orrát kellett letörniük a repülőtéren). A déli területeken ekkor fehérek elleni pogromot hirdettek, és a francia hadseregnek ki kellett menekítenie a francia gyarmatosítók leszármazottait. Az év végére helyreállt a rend, de a kakaó ára rekordot döntött: Elefántcsontpart ugyanis a világ legnagyobb termelője, és az északi ültetvényekről akadozik a termés eljuttatása a déli kikötőkbe.

Elefántcsontparti felkelők

A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti felén folytatódott a véres polgárháború. Ruanda az év közben beavatkozott a háborúba, de néhány hónap múlva kivonta csapatait. Idén leleplezték az ENSZ kongói menekülttáborainak a személyzetét: több száz vallomás szerint az ENSZ alkalmazásában dolgozók szexuális szolgáltatásokért adtak csak élelmiszert a menekülteknek.

Afrikát idén az utóbbi évtizedek legpusztítóbb sáskajárása is sújtotta. Rovarok milliárdjai szelték át a kontinenst, különösen Maliban, Szenegálban, Nigerben és Mauritániában okozva hatalmas károkat, de a rovarfelhő átrepült Egyiptomon és eljutott a Kanári-szigetekre is.

Az idén nagy elismeréssel fordult a nyugat néhány afrikai ország felé. Líbia visszatérhetett a nemzetközi elszigeteltségből, miután az országot vezető Kadhafi ezredes kártalanította az ügynökei által felrobbantott amerikai repülőgép és berlini szórakozóhely áldozatainak rokonait (az elkövetőket már korábban kiadta). Líbia diktátora nem csak kereskedhet immár a világ demokratikus országaival, de még Brüsszelbe is meghívták, ahol saját sátrában aludt a rendelkezésére bocsátott kastély kertjében.

A nyugat megdicsérte Algériát is, ahol évtizedek óta először tartottak vérengzés nélküli választást. A győztes Bouteflika elnök így folytathatja az 1999 óta tartó rendcsinálását, ami a bűnbánó lázadóknak amnesztiát, a konok felkelőknek pedig halált jelent. Az iszlámista ellenzékre választási győzelme után három hónappal komoly csapást mért, meggyilkolva a Szalafista Csoport vezérkarát.

Dél-Afrikában parlamenti választásokat tartottak, és az Afrikai Nemzeti Kongresszus most is nyerni tudott, mint a feketéket üldöző rezsim 1994-es bukása óta mindig.