Európa

Az Európai Unió történetének legnagyobb bővítési körében idén tíz új ország lépett be a szövetségbe. Madridban és Moszkvában szörnyű merényletek, Koszovóban nemzetiségi zavargások miatt gyászoltak. Beszlanban gyerekek százai ellen követtek el terrortámadást.

Május elsején az Európai Unió tagja lett Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, és 2007-es belépésre ígéretet kapott Bulgária és Románia is. Idén lett az Unió tagja két földközi-tengeri szigetország, Málta és Ciprus is.

Ciprus volt az egyetlen, ahol tavaly nem tartottak népszavazást a csatlakozásról. Idén viszont szavazhattak a sziget lakói az újraegyesítésről. Az európai konfliktuskezelés egyik legnagyobb kudarcát hozta ez a szavazás. A hetvenes évek óta görög és török részre vágott sziget egyesítéséről az ENSZ közvetítésével nehéz alku után készítettek tervet, és az eredetileg szakadár északi törökök megszavazták a közös, autonóm szövetségekből elképzelt államot. A déli görögök azonban nem kértek ebből. Így idén csak a déli oldal lépett be az EU-ba, az északiak viszont jelentős támogatást kaptak a nyugati országoktól, és kiléptek az évtizedes diplomáciai elszigeteltségből is.

A török-kérdés az EU egyik legnagyobb gondja most. Hosszú évtizedek után áttörést jelent, hogy az év végén az Európai Unió tagállamainak vezetői úgy döntöttek: megkezdik a csatlakozási tárgyalásokat Törökországgal, amely a hatvanas évek vége óta szeretne a közösség tagja lenni. Törökország csatlakozásával szemben gazdasági és kulturális aggályok sora áll, a sok lakosú, szegény ország, ráadásul teljesen muzulmán. Hamarosan népesebb lesz, mint az eddigi legtöbb lakosú Németország, így arányosan a legtöbb EP-képviselő török lesz, ha belépnek. A csatlakozás-pártiak úgy vélik, ha Törökország nem lehet EU-tag, akkor fölösleges volt reformok évtizedes sorozatát ráerőltetni az ankarai kormányokra, és soha nem lesz igazi együttműködés a muzulmánok és a keresztények között. Ráadásul a török piac hatalmas, a török hadsereg nagyon erős, és mindkettőre szüksége lehet az EU-nak. Míg a gazdaságilag fejlettebbnek nem mondható Bulgária és Románia 2007-re várhatóan belép, a török tagság legkorábban is tizenöt év múlva várható. Addig, ha a tárgyalások a tervezett ütemben haladnak, EU-állam lesz Horvátország is.

A bővítés után idén először tartottak 25 országra szóló EP-választást. A közös parlament kevéssé érdekelte az európaiakat, a választási részvétel minden eddiginél alacsonyabb volt. A legtöbb mandátumot a jobbközép pártok szerezték, de a kiegyenlített erőviszonyok miatt továbbra is csak kompromisszumok sorozatával képes dönteni a Strasbourgban és Brüsszelben is működő testület.

Az új európai politikai ciklussal a szervezet vezetésére hivatott Európai Bizottságot is le kellett cserélni. A biztosok vezetőjét a tagországok kormányai sokáig képtelenek voltak megnevezni. Hosszú és átláthatatlan, informális találkozókkal titokzatossá tett alkudozás után a jobbközép elkötelezettségű portugál miniszterelnök, Barroso kapta a posztot. Barrosonak kellett elsőként szembesülnie azzal, hogy az EP-képviselők egyre fontosabbnak érzik magukat, és az általa kinevezett bizottságot első körben nem fogadták el. Barroso végül két nevet kihúzott és átrendezte a biztosi mandátumokat, a magyar biztos, Kovács László így lett energetikai biztos helyett adóügyi. Az EU-ban a Bizottság körüli herce-hurca megerősítette azt a vélekedést, hogy jobban kellene szabályozni a hatásköröket és a döntési rendszert. Ezt szolgálhatja majd az EU alkotmánya is, amit elvben idén elfogadtak a tagállamok, de még nem ratifikálták: lesz ahol népszavazás, máshol pedig a kormányok döntenek majd.

A NATO szintén tagjává avathatott több volt kommunista országot. Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia is tagjai lettek a világ legerősebb katonai szövetségének. A bővítéssel immár a Szovjetunió volt területére is bemerészkedett a NATO, amely ellen a közelmúltban még nukleáris háború haditerveit készítették ugyanott.