Az USA életfogytig őrizné a terrorgyanús külföldieket

Az amerikai kormány fontolóra vette, hogy életfogytiglan őrizetben tartja azokat a terrorizmussal gyanúsított külföldieket, akiket nem akar se szabadon engedni, se amerikai vagy más országbeli bíróság elé állítani. Így elegendő terhelő bizonyíték nélkül tetszőleges ideig rabságban tarthatnák a gyanús külföldieket.

A The Washington Post vasárnapi számának értesülése szerint a védelmi tárca és a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) kérte a Fehér Házat, hogy döntsön az életfogytiglani elzárás lehetőségéről, amelyet több száz olyan fogoly esetében is alkalmaznának, akik ellen nincs elegendő terhelő bizonyíték ahhoz, hogy bíróság elé állítsák őket. Az eljárás azokra is vonatkozna, akiket a jövőbeli terrorellenes műveletekben fognak majd el.

A külügyminisztérium javaslata szerint a guantánamói amerikai haditengerészeti bázison működtetett fogolytáborból nagy számú afganisztáni, szaúdi és jemeni őrizetest szállítanának át a hazájukba, az amerikaiak által ott épített új börtönökbe. A külügyi tárca figyelemmel kísérné, hogy tiszteletben tartják-e ezekben a börtönökben az emberi jogi normákat. A Kuba szigetén lévő guantánamói támaszponton mintegy 500 személyt őriz a védelmi minisztérium. A Pentagon 25 millió dollárt szándékozik kérni a kongresszustól egy kétszáz fős börtön építésére, ahol azokat a guantánamói foglyokat helyeznék el, akik kellő bizonyíték híján feltehetően sose kerülnek amerikai katonai bíróság elé és a hírszerzés már nem tud új értesülést kiszedni belőlük. Az új börtönt amerikai büntetés-végrehajtó intézmények mintájára rendeznék be.

A Pentagon szóvivője, Brian Whitman a lapnak úgy nyilatkozott, hogy a terrorizmus elleni háború hosszú távra szól, így a foglyok ügyében is hosszú távú megoldást keresnek.

A CIA sajátja prédáinak tekinti a foglyait

Nem sokat lehet tudni azokról a külföldi foglyokról, akik a Központi Hírszerző Ügynökség őrizetében vannak. A CIA az elmúlt évek során külföldön keresett olyan biztos helyeket, ahol a felfedezés veszélye és jogi akadályok nélkül őrizheti és vallathatja őket. A CIA őrzi az Al-Kaida terrorhálózat elfogott vezetőinek a többségét, mintegy 30 személyt, egyebek között az afganisztáni Bagram légitámaszpont egyik zárt szegletében, illetve hajókon az indiai-óceáni Diego Garcia brit támaszpontnál. A lap szerint a CIA Guatánamón is fenntartott egy titkos létesítményt, de nem tudni, hogy még használja-e.

A kongresszus még egyetlenegy nyilvános meghallgatást se tartott a CIA őrizeti módszereiről. Az ügynökség zárt ajtók mögött is csak felszínes tájékoztatást adott a törvényhozásnak, s azt is az illetékes bizottságai elnökeire és elnökhelyetteseire korlátozta a The Washington Post szerint. Jane Hartman, a képviselőház hírszerzési bizottságának demokrata párti alelnöke felvetette, hogy nyilvános vitára lenne szükség arról, hogy továbbra is fenntartsák-e a CIA őrizeti rendszerének titkosságát.