Megegyeztek Kirkukról a kurdok és a síiták

Megegyezés született a síiták és a kurdok között az olajkincsei miatt kulcsfontosságú észak-iraki Kirkukról. Legalábbis Dzsalal Talabani kurd vezető szerint. A megegyezés értelmében segítik majd a Szaddám-rezsim idején onnan elűzött kurdok visszatelepítését. A kurdok saját ellenőrzésük alá vonnák a várost, amelynek végső státuszáról ugyanakkor még nincs konkrét döntés.

Megegyezésre jutottak az észak-iraki Kirkuk városról az iraki parlamenti választásokon győztes síiták és kurdok - jelentette be szombaton Dzsalal Talabani kurd vezető. "Az alaptörvény 58. cikke alapján egyeztünk meg, és a megállapodást az új kormány felállítása után egy hónappal megvalósítjuk" - közölte a Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) vezetője azt követően, hogy a Bagdadtól 360 kilométerre északra fekvő Szaláheddín városban megbeszélést folytatott kurd riválisával, Maszud Barzanival, a Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) első számú emberével.

Az 58. cikk értelmében a kormánynak elő kell mozdítania a városból - Szaddám Huszein megbuktatott iraki elnök erőszakos arabizálási politikájának eredményeként - elűzött kurdok visszatérését, és javaslatokat kell tennie a város végső, az új végleges alkotmányban is rögzítendő státusának megállapítására.

Talabani emellett közölte: szeretné, ha az új kormány a lehető legszélesebb alapokon nyugodna. "Egységkormányt szeretnénk. Azt akarjuk, hogy minden fél vegyen benne részt, mind a szunniták, mind Ijád Allávi leköszönő miniszterelnök pártja" - mondta. Barzani szerint a kormányalakítást célzó tárgyalásokon még nem osztották el a miniszteri tisztségeket. A megbeszéléseken a kormány szerkezetéről, összetételének részletkérdéseiről egyeztetnek, de a végső megállapodásig még további alkukra van szükség.

A Bagdadtól 250 kilométernyire északra fekvő Kirkuk az ország talán legfontosabb gazdasági térségének központja. A kirkuki olajmezők rejtik a világ ismert olajkészleteinek hat százalékát. Szaddám Huszein erőszakkal telepítette uralma idején Kirkukba arabok tömegeit, és űzte el onnan a városban addig többséget alkotó kurdokat, körülbelül 35 ezer családot. Most nagyjából egyenlő arányban élnek ott kurdok, arabok és türkmének. A kurd pártok az elűzött kurdok visszatérésének lehetőségét követelik, és a kurd autonómia fennhatósága alá akarják vonni a várost, amelyre történelmi jogaikra hivatkozva tartanak igényt.