Draskovic szerdai közleményében rámutatott, hogy a feltételezett háborús bűnösök kiadatása stratégiai nemzeti érdek, ettől függ az integráció első lépését jelentő megvalósíthatósági tanulmány sorsa, a békepartnerségi programhoz való csatlakozás, és minden, egészen Koszovó státusáig. A polgári és a katonai titkosszolgálatnak kötelessége az államérdek szolgálatába állni, s azért fizetik őket, hogy tudják, hol vannak a hágai szökevények. A politikus hangsúlyozta, hogy nemrég még "tévéstúdiótól tévéstúdióig" járt a koszovói háborús bűntényekkel vádolt Nebojsa Pavkovic volt vezérkari főnök, de egyszer csak "láthatatlanná vált" a szakszolgálatok számára.
Belgrádi hírek szerint Brüsszel nem adja áldását április 12-én a gyakorlatilag már elkészült megvalósíthatósági tanulmányra, ha addig nem lesz Hágában Pavkovic, akinek a múlt héten nyoma veszett. Draskovicot ezenkívül az is sarkallta közleménye megjelentetésére, hogy egy nyugati lap kedden közzétette a vele készült interjút, amelyben közölte: logikus, hogy a biztonsági szolgálatok tudják, hol rejtőzik a srebrenicia népirtással vádolt Ratko Mladic volt boszniai szerb hadseregparancsnok. Egyes nyugati sajtóorgánumok ezt "Belgrád első beismeréseként" értékelték.
A milosevici ellenzék egykori vezéralakja, a Szerb Megújhodási Mozgalom elnöke kormánytagként is kérlelhetetlen bírálója maradt a titkosszolgálatnak, amely a rendszerváltás előtt kétszer is sikertelen merényletet hajtott végre ellene. Draskovic úgy látja, hogy a rendszerváltás után érintetlen maradt a "bűnbarlang", a teljhatalmú milosevici titkosszolgálat, s ez az oka annak, hogy Szerbiában hősöknek kiáltják ki a sorozatgyilkosokat és a feltételezett háborús bűnösöket.