A 120 választóhelyiségben elvégzett, 16 ezer választó megkérdezésén alapuló közös BBC/ITV felmérés szerint a pártnak 66 fős többsége lesz az alsóházban a többi frakció összlétszámához képest az eddig 161 helyett, ami megingathatja Tony Blair miniszterelnök pozícióját.
Az iraki háború idején, és utána is több olyan alsóházi szavazás volt, amelyekben a jelenleg becsült többségnél nagyobb számú kormánypárti képviselő lázadt fel a kabinet indítványai ellen.
Már a választások előtt hónapokkal megkezdődött a találgatás arról, hogy Blair a valószínűsített újabb Labour-győzelem után mennyi idővel adja át a kormányrudat pénzügyminiszterének és legfőbb belső hatalmi riválisának, Gordon Brownnak.
Blair e találgatásokhoz maga is jelentős mennyiségű muníciót szolgáltatott azzal, hogy néhány hónapja - a brit politikatörténetben példátlan módon - bejelentette: az egymás utáni harmadik választási csatába még ő vezeti a Munkáspártot, a negyedikbe azonban már nem. A kormányfő ennek ellenére azóta is kitartott azon álláspontja mellett, hogy győzelem esetén teljes, harmadik mandátumát kitölti.
A csütörtök esti első elemzések szerint azonban - ha helytálló az exit poll-becslés - az erőteljesen lecsökkent alsóházi többség ezt alaposan megkérdőjelezi. Mindazonáltal tény az is, hogy ha a becslés helytállónak bizonyul, ez lesz a Labour egymás utáni harmadik választási győzelme, amire a brit baloldali párt történetében még nem volt példa. A Munkáspárt 18 évi ellenzéki politizálás után először 1997-ben, majd 2001-ben is földcsuszamlásszerű győzelmet aratott.
Az exit poll alapján a Munkáspártnak 356, az ellenzéki konzervatívoknak 209, a harmadik legnagyobb parlamenti erőt adó liberális demokratáknak 53 képviselői helye lenne a 645 fős választott kamarában. A Labour az első becslés szerint a voksok 37 százalékát szerezte meg, a toryk eredménye 32, a liberális demokratáké 22 százalék lenne.
Az előző választás után a Labour 410, a toryk 164, a liberálisok 54 képviselőt küldhettek a westminsteri alsóházba.