Vasárnap tartják az Európai Unió alkotmányáról szóló szavazást Franciaországban. Az eddigi közvéleménykutatások szerint a franciák többsége ellenzi az alkotmányt, így a hétvégi voksolás az egyik legizgalmasabb esemény az EU történetében.
Közel 42 millió francia szavaz. Az első hivatalos adatok szerint 25,08 százalékos volt a részvételi arány délig. Az arány közel 5 százalékkal meghaladja a maastrichti szerződésről rendezett 1992-es népszavazáson ugyanebben az időpontban mért részvételi arányt.
A választóhelyiségek közép-európai idő szerint este 8-kor zárnak Párizs és Lyon kivételével, ahol a voksolást két órával meghosszabbították. Az első, a választóhelyiségekből kilépő szavazók megkérdezésén alapuló becslések este 10 óra után várhatók. A pénteken közölt utolsó felmérések az alkotmányt elutasítók csekély (51-56 százalékos) többségét jelezték.
Több találgatás is napvilágot látott arról, milyen következményekkel járhat, ha vasárnap a franciák többsége nemmel szavaz az Európai Unió (EU) alkotmányára (a közvélemény-kutatások szerint erre minden esély megvan). Az optimisták szerint jogi következménye ennek nem lehet, csupán politikai. Norbert Walter, a Deutsche Bank vezető közgazdásza azonban pár nappal ezelőtt azt nyilatkozta: ha a franciák nemet mondanak az európai alkotmányra, akkor az komoly gazdasági és monetáris következményekkel járhat, és mindez különösen az új tagállamokat sújthatja. Szerinte ugyanis a pénzügyi befektetők kivonhatják tőkéjüket a térségből, illetve jelentős kamatemelésekre kellene számítani.
Az EU pesszimistái azt várják, hogy az alkotmány elbukásával kétsebességűvé válhat az Unió, vagyis - az eltérő támogatások miatt - a régi tagországok gyorsabban, az újonnan csatlakozottak lassabban fejlődnének. Az alkotmány nélküli lét ugyanis a gazdaságot is megingatná, megszűnhetne az EU egysége, nehezen tudnák csak elfogadni a 7 éves költségvetést, nem lenne újabb bővítés sem, a jelenlegi érvényben lévő szerződések ugyanis a törökök esetleges csatlakozásáról például nem szólnak. (A nemmel szavazásra buzdítóknak épp ez az egyik érvük: szavazz nemmel, ha nem akarod, hogy Törökország csatlakozzon.)
Az EU vezetői következetesen tagadják, hogy készülne B-terv arra az esetre, ha Franciaországban elbukik az alkotmány. Erre elsősorban azért van szükség - állítják a szakértők -, hogy a franciák ne érezzék azt: kétszer szavazhatnak, így kisebb a tétje szavazatuknak. Ráadásul még nagyobb lehet a nemmel szavazók aránya, ha úgy érezhetik, lesz kibúvó. A franciák szavazása pedig befolyásolhatja a hollandokat, a briteket és a dánokat is. Utóbbi két ország közölte, hogy már nem is szavaznának az alkotmányról, ha az elbukna az említett két tagállamban.
Az amúgy létező B-terv szerint egy csekély többségű francia nem esetén hasonlóképpen járhatnának el, mint például korábban a Maastrichti vagy a Nizzai Szerződés esetében. Vagyis például egy kormányközi konferencián a tagállamok megegyeznének valamilyen engedményben, ami az alkotmány lényegi pontjait nem érintené ugyan, de segítségével elérhetővé válna, hogy egy második szavazáson a nemmel szavazók is elfogadják az alkotmányt. Ezt a lehetőséget azonban a francia miniszterelnök keddi nyilatkozatában kizárta.
Szent-Iványi István SZDSZ-es európai parlamenti (EP) képviselő szerint 1-2 százalékos szavazatkülönbségnél van értelme pótmegoldásokban gondolkodni. A képviselő azok közé tartozik, akik szerint nem szabad túldramatizálni a helyzetet és az alkotmányozási folyamatnak mindenképpen folytatódnia kell a francia szavazás eredményétől függetlenül. "Arra kell törekedni, hogy a káros hatásokat minél inkább korlátozzák" - mondta a politikus az [origo]-nak.
"Ha megtorpan az egység, az a gazdaságra nézve is káros lehet" - mondta Szent-Iványi, hozzátéve, hogy ez Magyarországon és az újonnan csatlakozottakban okozhatja a nagyobb károkat. Ha például a 7 éves költségvetésről sem sikerül megállapodni egy esetleges nem szavazat után, akkor a jelenlegi rendszer folytatódik, eszerint viszont Magyarország például csak 1 milliárd euró támogatást kaphatna egy évben szemben a tervezett évi 2,5-3,5 milliárddal. Ráadásul a tőzsde is várhatóan érzékenyen reagálna az EU-alkotmány elbukásának hírére, eshet az euró árfolyama.
Ha el is bukik az alkotmány, a reformokat mindenképp végre kell hajtani - hangzik a legtöbb vélemény. Időigényes folyamat azonban, ha egy átfogó alkotmány helyett 8-10 szerződéskiegészítést kell elfogadtatni. Reformra viszont szükség van, mert a működés a jelenlegi taglétszám mellett igencsak lelassult. "Nagyon nehézkes a döntéshozatal" - ismerte el Szent-Iványi, példaként említve, hogy további bővítés esetén - ami már önmagában megkérdőjeleződne alkotmány vagy ide vágó szerződésmódosítás híján - nem lehetne tovább dolgozni 25-nél is több biztossal. A jelenlegi szabályok szerint ugyanis minden tagország delegálhat egy biztost, de ezt a szabályt még akkor hozták, amikor a tagállamok száma még a tizet sem érte el. "Nagyon sokat számít, mekkora lesz a szavazatkülönbség" - mondta Szent-Iványi, hozzátéve, hogy a következményeket az arány nagyban befolyásolja.
Kapcsándi Dóra