Akasztásokkal akarják letörni a lázadást Irakban

Az iraki kormányzat szélesebb körben kívánja alkalmazni a halálbüntetést, hogy visszaszorítsa az egyre több áldozatot követelő lázadást. Eközben az arról hírt adó honlap cáfolta, hogy helyettest neveztek volna ki a megsérült Abu Muszaf az-Zarkávi pótlására.

Megsérülhetett

Cáfolta az arról hírt adó honlap, hogy helyettest neveztek volna ki az al-Kaida iraki szárnyának vezetésére, amíg Abu Muszaf az-Zarkávi fel nem épül sérüléséből. Előbb Abu Dudzsana at-Tuniszi aláírással került fel a helyettesítésről szóló közlemény, utóbb azonban egy magát Abu Majszara al-Irakinak nevező személy cáfolta a jelentést. Egyik információ valódiságát sem lehet ellenőrizni.

A helyettesítésről szóló közlemény szerint a Zarkávi helyét Abu Hafsz al-Kurán veszin át, akit maga Zarkávi választott ki, hogy a lázadók legnehezebb akcióit vezesse. Az utóbb cáfolt közlemény egyúttal felszólítja a muzulmánokat, hogy imádkozzanak Zarkáviért.

Zarkávi, akit az Irakban elkövetett legvéresebb merényletek felelősének tartanak, állítólag tüdőlövést szenvedett a közelmúltban az amerikaiaknak a szír határon végrehajtott tisztogató akcióiban. A különböző fegyveres támadásokon kívül több emberrablás és túszlefejezés is fűződik a nevéhez. Jelenleg ő az első számú közellenség Irakban, az Egyesült Államok 25 millió dolláros vérdíjat tűzött ki a fejére.

Halálbüntetéssel a lázadók ellen

Eközben az ideiglenes iraki kormány szélesebb körben is alkalmazni kívánja a halálbüntetés intézményét. A szigorú büntetéstől azt remélik, hogy segítségével sikerül némiképp lecsillapítani a lázadókat. Az első halálos ítéleteket meghozták, és hamarosan végre is hajtják.

Kútban például három férfit - az Anszár az-Szunna nevű lázadó csoport tagjait - ítéltek halálra emberrablás, emberölés és nemi erőszak miatt. Ítéletük kötél általi halál, melyet tíz napon belül végrehajtanak.

A halálbüntetést Szaddám idején előszeretettel alkalmazták: összesen 114 olyan bűntett volt, amelyre kiszabható volt. A diktátor elűzése után az ideiglenes amerikai kormányzó felfüggesztette ezt a fajta büntetést, ám tavaly augusztusban a kormányzat néhány súlyos bűntett esetében visszaállította. Most azonban szélesebb körben is alkalmazni kívánják.

Egyes ellenzők szerint a halálbüntetésekkel csak a Szaddám-rezsimhez tezsik hasonlóvá az új rendszert, míg a Human Rights Watch arra figyelmeztetett, hogy már eddig is gyakran indítottak kivégzéssszerű akciókat az iraki kormányerők szunnita vallási vezetők ellen. Az iraki halálbüntetést ellenzi Nagy-Britannia is.

Az USA szerint ugyanakkor a független Iraknak joga van eldönteni, hogy bevezeti-e a halálbüntetést. "A halálbüntetés kiszabásáról demokratikusan és jogszerűen megválaszott iraki hatóságok dönthetnek" - közölte az amerikai nagykövetség. Maguknak az irakiaknak a többsége is támogatja a szigorú büntetésfajta gyakoribb alkalmazását. A kormánytagok közül egyedül Dzsalal Talabani államfő ellenzi.