A belgrádi védelmi minisztérium sajtószolgálata vasárnap jelentette be, hogy az idei év végéig 9300 ezer fővel csökkentik a katonaság kötelékében és a tárcánál szolgálatot teljesítő személyek számát. Szerbiában 1400 szerződéses katonát, illetve 5300 polgári alkalmazottat bocsátanak el, míg Montenegróban fordított az arány: 1800 szerződéses katonától és 800 civiltől válnak meg.
A létszámcsökkentést fokozatosan és különféle módon tervezik: elküldik a nyugdíjkorhatárt elért személyeket, sokaktól úgy szabadulnak meg, hogy egyes intézményeket kivonnak a védelmi minisztérium hatásköréből. A tárca így kívánja hatékonyabbá és olcsóbbá tenni az ország védelmi rendszerét, és megteremteni a feltételeket a haderőreform folytatásához.
A létszámcsökkentésnek alighanem az is az oka, hogy a katonaság igencsak pénzszűkében van, évről évre rosszabb anyagi feltételek mellett működik. Szerbia-Montenegró összköltségvetésének mintegy nyolcvan százaléka a hadsereg finanszírozására megy el, de a kisebbik tagköztársaság egyáltalán nem kívánja fizetni a költségek ráeső részét.
Katonapolitikai szakértők szerint a szerbiai büdzsé által elkülönített 43 milliárd dinár - mintegy 130 milliárd forint - nem elég az alapvető feladatok ellátására sem. Ebből az összegből például a katonaság 16 millió dollárt költhet hadi eszközök korszerűsítésére és megvásárlására, miközben a világpiacon majd négyszer ennyibe kerül egy korszerűbb harci gép. A szűkös anyagiak miatt az egyik legköltségesebb haderőnem, a légierő már-már a tönk szélén van.
A hatóságok azt tervezik, hogy a NATO által is megkövetelt hadseregreform keretében - végrehajtásához a békepartnerségi programhoz való csatlakozás miatt van szükség - a jelenleg mintegy 80 ezer fős hadsereget néhány éven belül ötvenezresre karcsúsítják. A parlament februárban módosította a hadsereg működését szabályozó törvényt, amely így méltányos feltételeket biztosít a menesztettek távozásához: három hónapos felmondási idő mellett egy évi járandóság jár nekik.