Az EU végének kezdetét jósolják a francia nem miatt

Franciaország vasárnap nemet mondott az Európai Unió alkotmányára. Ezzel semmissé vált az egész szerződés, ami csak akkor lépne életbe, ha az összes tagállam ratifikálná. Alkotmány nélkül is képes működni az EU, csak az a kérdés, hogyan. Szakértők a tagállamok közötti viták miatt rendkívüli módon lelassult döntéshozatalra számítanak. Egy brit elemző szerint nem kizárt, hogy 2005. május 29-ét az Európai Unió végének kezdeteként tartják majd számon.

Az Európai Unió alkotmánya akkor lép életbe, ha minden tag ratifikálta. A francia nem - és az újraszavazás elutasítása - tehát azt jelenti, hogy soha nem lesz érvényes az alkotmány az egész EU-ban, következésképpen a szerződés majdnem biztosan halott - írja számos európai lap. Az alkotmány most már csak abban az esetben lépne életbe, ha Franciaország esetleg kilépne az EU-ból. Ez azonban szinte teljesen kizárható.

A szakértők két lehetséges forgatókönyvet vázolnak fel. Egyik lehetőség, hogy az alkotmány bizonyos részeit államközi szerződések formájában fogadtatják el. A másik pedig, hogy átírják az egészet, és számos engedményt téve egy rövidített, de a fő változtatásokat megtartó alapszerződést mutatnak be. A várhatóan kevésbé vitás szöveget aztán újra szavazásra bocsátják - írja a BBC News.

Többen figyelmeztetnek, most következnek a viták arról, van-e egyáltalán értelme folytatni a szerződés ratifikálását. Szerdán például Hollandiában szavaznak, többen fel is teszik a kérdést: a francia nem után az ottani választók egyáltalán látják-e értelmét, hogy elmenjenek voksolni.

Az EU soros elnöki tisztét betöltő Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker úgy véli, hogy a franciák elutasítása és az ugyancsak várható holland nem esetén is folytatni kell a ratifikációt. Nem kizárt azonban, hogy az uniós vezetők június 16-17-i csúcstalálkozóján leállítják a folyamatot. Nagy-Britannia - amely júniustól lesz az EU soros elnöke - például már közölte, hogy nem tartják meg az ügyről 2006-ra tervezett népszavazást, ha nincs is miről szavazni.

Lelassuló döntéshozatal

Számos európai lap jegyzi meg, hogy az alkotmány elbukása intézményes válságot okoz az Európai Unióban. Az EU ugyan képes arra, hogy az alapszerződés nélkül is működjön az eddigi szabályok alapján. A jelenleg érvényes Nizzai szerződést azonban nem 25 tagállamra szabták.

A válságban lévő EU-ban, ahol ráadásul a tagországok inkább saját aggodalmaikat hangoztatják, semmint a páneurópai kompromisszumot keresnék, hihetetlen mértékben lelassulhat a döntéshozatal. Komoly gondokat okozhat a viták által gátolt megegyezés az aktuális költségvetésről, vagy az újabb tagok felvételéről, jóllehet Romániával és Bulgáriával már aláírták a csatlakozási szerződést. A legvalószínűbb, hogy egy befelé forduló, megbénult EU alakul ki. Kérdéses, hogyan lesz majd képes kezelni a várható nemzetközi kihívásokat, eleget tenni nemzetközi kötelezettségeinek a nehézkes EU - írja a BBC News.

Egyesek szerint ennek hatására Francia- és Németország egy már régóta tervezgetett belső szövetség kialakításán kezd el munkálkodni, kihagyva a szkeptikus, a szorosabb integrációval kapcsolatban tétovázó államokat. Ez komoly megosztottsághoz vezethet az Unión belül.

Politikai következmények

Elsősorban Franciaországban várható, hogy az alkotmány elutasítása politikai következményekkel jár. Ugyan maga Jacques Chirac elnök nem jelezte, hogy lemondana tisztségéről (egyesek szerint meg kellene tennie), a Jean-Pierre Raffarin vezette kormányt valószínűleg menesztik. Utódja nagy valószínűséggel Nicolas Sarkozy, a kormányzó jobboldali Népi Mozgalom Uniójának (UMP) elnöke lehet. A Le Parisien című francia lapban hétfőn ismertetett közvélemény-kutatás szerint a franciák többsége Sarkozyt támogatja.

Szintén biztosnak tűnik, hogy Franciaország jelentős mértékben veszít uniós vezető szerepéből.

A vég kezdete

A brit Guardian elemzője, Timothy Garton Ash szerint ostobaság lenne "visszakézből elutasítani" azt a kilátást, hogy a történészek 2005. május 29-ét az Európai Unió végének kezdeteként fogják számon tartani. Európa egyesítésének minden eddigi kísérlete, beleértve a Római Birodalmat, elbukott, és miért lenne a mostani kivétel - érvel a brit történész, publicista.

/hirek/20050530megbukott.html