Megtorpant az unió, nagy presztízsveszteséget szenvedett, Magyarországot pedig hátrányosan érintheti a "kétsebességes Európa" valóra válása - mondta Balogh András egyetemi tanár az az EU alkotmánytervezetét elutasító francia népszavazással kapcsolatban.
A külpolitikai szakértő szerint a differenciálatlan, kizárólag politikai megfontolásokból végrehajtott kelet-európai bővítés negatív megítélése is kifejeződik a francia népszavazásban. A negatív megítélés nem francia jelenség, az EU más fejlett országaiban, például Nagy-Britanniában, vagy Hollandiában is jellemző.
Balogh András ugyanakkor úgy vélte, hogy az Európai Unió nem csak nemzetek feletti szerveződés, de a nemzeti érdekérvényesítés kerete, eszköze is a globalizálódó világban a még oly tekintélyes európai államok számára is, mint Franciaország vagy Németország. Kérdés, hogy ennek a belátása mennyire hatja át a nyugat-európai társadalmakat. És kérdéses az is, hogy ezeknek a társadalmaknak mennyi valóságos tapasztalata van a kelet-európaiakról, illetve milyen mértékig vezérelte őket az a pszichózis, amit az afrikai, ázsiai, karibi bevándorlóktól való félelem alakított ki - vetette fel Balogh András. A gazdasági szempontból gyengélkedő nyugat-európai országok lakossága könnyen összekapcsolja az Európán kívüli bevándorlók, illetve a kelet-európai bővítés problémáját - jegyezte meg.
A szakember úgy véli, a francia elutasítással megtorpant az unió és nagy presztízsveszteséget szenvedett. Az eddig elért eredmények megtartása került napirendre, de nyitott kérdés, hogy itt megáll-e a folyamat, vagy esetleg felvetődik az unió visszabontása, a nemzetek fölöttiség irányába való továbbhaladás megkérdőjelezése.
A franciák elutasító véleménye nem csupán egy kisiklás, hasonló hangulat uralkodik Nagy-Britanniában, Hollandiában, de még talán Németországban is. Ez egy évek óta tapasztalható, egyre erősödő trend - jegyezte meg a szakember. Szerinte a népszavazás következménye a már eddig is bizonytalan sorsú lisszaboni program hosszú távú felfüggesztése, pedig a lisszaboni program az unió versenyképesebbé tételét, világgazdasági és világpolitikai súlyának növelését, az Egyesült Államok egyenrangú partnerévé válást tűzte ki célul.
A nemzeti érdekek felülkerekedhetnek az unióban és ez közvetlenül érintheti Magyarországot is, például amikor majd arról folyik a vita, hogy a befizető országok terhei mekkorák legyenek, illetve ki milyen arányban részesüljön a közös kasszából. Ha a demokratikus politikai elitek úgy látják, hogy a lakosságnál nem lehet pontokat szerezni az uniós projekttel, az "európaisággal", akkor könnyen lehet, hogy a nemzeti érdekekre helyezik majd a hangsúlyt - mondta Balogh András.
Szerinte a kétsebességes Európa nem veszély, hanem realitás, hiszen a legutóbb csatlakozott kelet-európai országok nem tartoznak az euróövezethez, a schengeni övezethez, mi több reális lehetősége van annak is, hogy az uniós apparátusban nagyon-nagyon kicsi marad a befolyásuk. Megmaradhat egy olyan gyakorlat, amelyben az EU-t alapító tekintélyes államok egymás közt akár informálisan is eldöntik a stratégiai kérdéseket.
A francia népszavazás a szakértő szerint nem befolyásolja közvetlenül a bolgár és a román csatlakozást, de Törökországé beláthatatlan távolságba került.
Balogh András megjegyezte: a franciák uniós alkotmánytervezetet elutasító véleményében kifejeződik az is, hogy túl liberálisnak tartják az alkotmánytervezetet, amely nem a munka érdekeit védi, sokkal inkább a tőkének biztosít nagy lehetőségeket. Ez nem csak a kommunisták, de a szocialisták 40 százalékának, és a bérből és fizetésből élők túlnyomó többségének a véleménye Franciaországban.
Hozzátette: a francia népszavazás a brüsszeli túlburjánzó, elidegenedett, esetenként meglehetősen korrupt apparátus elutasítását is jelenti. Ez az apparátus képtelen volt megfelelő helyzetértékelést adni a lakosság számára, eloszlatni a bővítéssel kapcsolatos aggályokat és érthetővé, népszerűvé tenni az alkotmánytervezetet.
Természetesen francia belpolitikai vonatkozásai is vannak a referendumnak, erre utal a 70 százalékos részvétel. A franciák többsége nem csak és nem elsősorban az EU-ról, hanem saját kormányáról mondott véleményt - mondta Balogh András.