Csecsenföld
Szemben álló felek: Oroszország vs. csecsen lázadók
Harcok kezdete: 1994
Áldozatok száma: 150-200 ezer
Háttér: A konfliktus - bár gyökerei mélyebbre nyúlnak - a Szovjetunió felbomlásáig vezethető vissza közvetlenül. A felbomláskor az autonóm köztársaságok - mint például a Csecsen-Ingus Autonóm Köztársaság - nem váltak függetlenné, hanem automatikusan Oroszország (vagy egy volt szovjet tagköztársaság) részei lettek.
A csecsenek azonban (mint évszázadok óta mindig) politikai és kulturális önállóságra vágytak, és már 1991 őszén - Dzsohar Dudajev vezetésével - kikiáltották a függetlenséget, jóllehet a Szovjetunió csak december 25-én bomlott fel. Az oroszok egészen 1994-ig vártak az ellenlépéssel - mindkét felet lefoglalták a belső gondok.
Az 1994-ben Borisz Jelcin elnöksége alatt indított támadást kevésbé támogatta az orosz közvélemény, míg a Putyin idejében, 1999-ben terrorizmusellenes jelszavakkal indított akciót már annál inkább. A csecsenek nem tudtak egységesen fellépni az oroszok ellen, az ellenállást több kisebb csoport folytatta, akikben csak oroszellenességük volt közös.
A hadseregek közötti konfliktus hamar átterjedt a civil lakosságra is, emberrablások, öngyilkos merényletek követelték ártatlanok életét, a harcok a '90-es évek végére a határokon is átcsaptak. Az oroszok 2004 végétől nagyrészt újra ellenőrzésük alatt tartják Csecsenföldet, de az ellenállás nem tört meg.