Javában folyik a franciák és a hollandok által elutasított és Nagy-Britannia által jegelt, már-már halottnak tűnő EU-alkotmányban foglaltak megvalósítása Brüsszelben - írja a Times Online. Az uniós bürokraták már jó előre elkezdtek dolgozni az alapszerződés számos pontjának végrehajtásán, abban a reményben, hogy az összes tagállam rábólint, és így nem kell az utolsó pillanatban kapkodva bevezetni az új szabályokat, intézményeket, tisztségeket.
Egyes esetekben mindenféle jogi alap nélkül kezdtek hozzá a munkához, amelyet hivatalosan csak előkészítő tevékenységnek neveznek, míg más esetekben speciális jogi hátteret teremtettek, hogy az intézkedéseket még az alapokmány jóváhagyása előtt bevezethessék.
Az alkotmányban többek között olyan új tisztségeket, szervezeteket, intézkedéseket terveztek, mint például az európai diplomataszervezet, közös európai elnök, külügyminiszter, közös űrpolitika, európai védelmi ügynökség, új európai emberi jogi alapjogok lefektetése, vagy éppen a menekült- és bevándorlásügyben meglévő nemzeti vétójog eltörlése.
Hiába azonban, hogy két állam is elutasította a szerződés ratifikálását és ezzel - sokak szerint - gyakorlatilag halottnak tekinthető a dokumentum, a szorgos bürokraták már javában készítik elő a leendő állandó európai elnök hivatalát. "Őrült nagy munka ennek a felállítása: az irodák és az összes tanácsadó csoport. Egyszerűen nem hagyhatjuk az utolsó pillanatra" - idéz a Times egy tisztségviselőt.
Ugyancsak előrehaladott állapotban van már az európai diplomataszervezet, vagy ahogy hivatalosan nevezik Külügyi Akciószolgálat (External Action Service) kialakítása: ennek keretében minden államban közös EU-külképviseleteket állítanának fel, amelyek brüsszeli remények szerint idővel felváltanák az egyes tagállamok diplomáciáját. "A penge élén táncolunk, de folytatjuk a munkát. Mi mást is tehetnénk?" - mondta az egyik illetékes. Egy brit kormányszóvivő szerint ugyanakkor csupán előkészítő munka folyik, és megegyezés hiányában nem állítják fel a szervezetet.
Az ugyancsak az alkotmányban szereplő Európai Védelmi Ügynökség ugyanakkor már egy éve működik. A szervezet létrehozása érdekében az uniós vezetők különmegállapodást kötöttek, amely lehetővé tette, hogy még az alkotmány elfogadása előtt felálljon az ügynökség. Fő feladata a fegyvergyártás összehangolása. Az egyik szóvivő szerint "Folytatjuk a munkát, hiszen a jogi alapok megvannak. Nem befolyásol minket az alkotmány elfogadása. Ha jóváhagyják, egyszerűen csak megerősíti a jogi alapokat."
A bevándorlás- és menekültügyben fennálló nemzeti vétójog alkotmányban szereplő eltörlésével kapcsolatban a tagállamok kormányai már tavaly decemberben egyetértettek, hogy az ügy sürgőssége miatt még azelőtt be kell vezetni, hogy az alapokmány életbe lépne
Az alkotmány ellenzői természetesen tiltakoztak az intézkedések idő előtti bevezetése ellen, de támogatói szerint, még ha halott is az alapszerződés, a legjobb részeit érdemes megvalósítani.
Az alkotmányra eddig két álllam - Franciaország és Hollandia - mondott nemet. A britek jegelték az ügyben 2006-ra tervezett népszavazást, ugyanakkor az írek közölték: ők megtartják a referendumot. Az alkotmány sorsa nagyban függ attól, mire jutnak egymással vele kapcsolatban az Unió vezetői jövő heti csúcstalálkozójukon.
EP-vita a nemekről
Szenvedélyes vitát folytatott az Európai Parlament szerdán az elbukott EU-népszavazások tanulságairól. Többek szerint itt az ideje, hogy nyíltan, a közvélemény számára is átláthatóan politizáljon az EU. Daniel Cohn-Bendit zöld frakcióvezető szerint már a jövő heti EU-csúcson is nyílt tárgyalásokat kellene tartani a zártak helyett. Mások az alkotmány haláláról beszéltek, vagy arról, hogy mekkora szakadék van az emberek, és a kormányzó elit véleménye között - jelentette az MTI.