Balkáni civil szervezetek elítélték a srebrenicai mészárlást

Közös nyilatkozatban ítélte el a srebrenicai vérengzést 140 balkáni civil szervezet hétfői belgrádi találkozóján. Az Igmani Kezdeményezés nevű szervezet szerbia-montenegrói, horvátországi és boszniai civil szervezetek tömörülése.

Az Igmani Kezdeményezés szervezetébe tömörülő szerbia-montenegrói, horvátországi és boszniai nem kormányzati szervezetek aljas és barbár cselekedetnek minősítették a közel nyolcezer halálos áldozatot követelő, tíz éve történt vérengzést. Nyilatkozatukban követelték a tettesek, a felbujtók és az értelmi szerzők legsúlyosabb megbüntetését. A civil szervezetek elítélték a mészárlás tagadását és súlyosságának csökkentését, bűnténynek minősítették a tragédia elhallgatását és igazolását is.

Az Igmani Kezdeményezés 140 civil szervezetet tömörít az említett, "daytoni háromszöget" alkotó három országból. A tagszervezetek évente megtartják találkozójukat annak emlékére, hogy 1995 áprilisában emberi jogi aktivisták Szarajevó ostromakor megmászták a főváros melletti Igman hegyet, hogy tiltakozzanak a háború és az öldöklés ellen. A hétfőn kezdődött kétnapos belgrádi fórum résztvevői országaik szorosabb együttműködéséről, kulturális kapcsolatainak ápolásáról tanácskoznak.

A belgrádi találkozó a balkáni háborúk áldozatainak emlékének szentelt egyperces néma csönddel kezdődött. Első napján felszólalt Svetozar Marovic szerbia-montenegrói, Stjepan Mesic horvát államfő, illetve Borislav Paravac, a boszniai államelnökség soros elnöke.

A három államférfi közös nyilatkozatban foglalt állást a háborús múltból eredő problémák rendezése mellett. Megállapították, hogy a három ország kapcsolataiban jelentős előrelépés történt, de szükség van a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való teljes és feltételek nélküli együttműködésre. Ez ugyanis az "a megkerülhetetlen lépcsőfok, amely a kollektív bűnösségről és felelősségről szóló elméletek felszámolásához vezet". Síkraszálltak a menekültkérdés mihamarabbi rendezéséért, a kisebbségek társadalomalkotó szerepének megerősítéséért, a civil szféra és a hatalmi szervek szorosabb együttműködéséért. Marovic, Mesic és Paravac az Európai Unióhoz való csatlakozást határozta meg mindhárom ország hosszú távú céljának.