Körülbelül ötvenezer ember - hozzátartozók, vendégek és magas rangú politikai vezetők - gyűltek össze hétfőn a bosznia-hercegovinai Potocariban, ahol a srebrenicai mészárlás 10. évfordulójára emlékeztek. 1995-ben Srebrenicában történt a II. világháború óta legvéresebb európai tömeggyilkosság, amikor körülbelül 8000 bosnyákot (főleg férfiakat és fiúkat) gyilkoltak meg a boszniai szerb katonák.
A gyászolók mellett brit, francia és holland, illetve környékbeli országok miniszterei, valamint egy amerikai küldöttség is részt vett a megemlékezésen. Az évforduló alkalmából végső nyugalomra helyezték annak a 610 áldozatnak a földi maradványait, melyeket különféle tömegsírokból emeltek ki.
Az első szerb küldöttség
Szerbia első alkalommal képviseltette magát az eseményen, mindjárt Boris Tadic elnök vezetésével. Tadicot hazájában sokan támadták - főleg keményvonalas nacionalisták - amiatt, hogy elment a megemlékezésre. Szerbiában sokan még mindig úgy hiszik, hogy a gyilkosságok valójában nem történtek meg. Mások ugyanakkor kénytelenek voltak elismerni a történteket, melyekre júniusban megrázó képsorok emlékeztették a szerb közvéleményt: a több szerb televízió által is lejátszott korabeli videofelvételeken látható, amint szerb katonák bosnyák foglyokat gyilkolnak.
Az eseményt szigorú biztonsági intézkedések közepette tartották, amit csak fokoztak, miután a múlt héten két fel nem robbant pokolgépet találtak a közelben. Több mint 1500 rendőrt irányítottak a térségbe. A ceremóniákon részt vett Richard Holbrooke, Nagy-Britannia egykori balkáni küldötte és a jugoszláviai háborús bűnökkel foglalkozó törvényszék elnöke, Theodor Meron is.
A nyolcezer, főleg muzulmán vallású bosnyák férfi megöléséért Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezetőt és Ratko Mladic, illetve Zdravko Tolimir boszniai szerb tábornokokat tartják felelősnek. A három férfi - és számos kevésbé ismert, a gyilkosságokban tevékenyen részt vevő társuk - eddig elkerülte az igazságszolgáltatást.
Légvédelmi ágyúkkal emberekre
A különböző boszniai tömegsírokból kiemelt emberi maradványok közül eddig 2032 holttestet azonosítottak, és körülbelül 1300-at helyeztek végső nyugalomra. 4500 emberi maradvány ugyanakkor még arra vár, hogy kiderítsék személyazonosságát. A hatóságok már számos tömegsírt feltártak, ám még nem mindegyiket. Legutóbb vasárnap jelentették be, hogy találtak egy ilyet, ahonnan eddig 30 ember maradványait emelték ki. A becslések szerint áldozatok százai fekszenek az újabb jeltelen sírban.
A mészárlás az 1992-95 közötti boszniai háború legvégén történt. A szerbek július 7-én lerohanták az ENSZ békefenntartói (UNPROFOR) által biztonsági zónának nyilvánított Srebrenicát. A lépésre többek között azért került, sor, mert a bosnyák ellenállók gyakran a biztonsági zóna előnyeit kihasználva támadták a szerbek állásait, illetve településeit. A szerb támadás hírére az ENSZ-katonák légitámogatást kértek, de nem kaptak, gyakorlatilag a szerb csapatok túszai lettek.
A srebrenicai lakosság a szerb támadással szinte egy időben elmenekült, és az UNPROFOR közeli támaszpontján, Potocariban keresett menedéket. A szerbek azonban a tehetetlen ENSZ-katonáktól nem zavartatva elkezdték a menekültek szétválasztását: a férfiakat - az alig tizenéves fiúktól, az idősebb aggastyánokig - külön csoportba terelték a nőktől és a gyerekektől, gyakran hozzátartozókat, családokat szakítva szét.
A férfiak csoportja - köztük számos bosnyák harcossal - megpróbált elmenekülni a szerbek kezei közül. A menekülési kísérlet során azonban a szerb katonák körbezárták a bocsnyák csoportot, és tüzet nyitottak rájuk: légvédelmi és nehézgépágyúkkal lőtték az embereket. Több százan vesztették életüket a rajtaütésben, a sérülteket pedig szisztematikusan leölték. Azokat, akik feladták magukat vagy elfogtak a menekülők közül, elhurcolták és később végezték ki. A menekülő csoport maradványait is tovább üldözték a szerbek, és sok százat megöltek közülük, mire a csoport kisebb része eljutott a boszniai kormány által ellenőrzött, biztonságos területre. Körülbelül 12 500 bosnyák férfi próbált meg elmenekülni a szerbek elől, ami a becslések szerint csupán ötezer embernek sikerült.
Az 1992-95-ös boszniai háborúban a becslések szerint összesen 250 ezer ember vesztette életét. Eddig 16 500 holttestet emeltek ki 300 tömegsírból a köztársaság területén.
A felelősök elfogását követeli az AI
Az Amnesty International sürgeti a Szerb Köztársaság hatóságait, hogy tegyenek azonnali lépéseket Ratko Mladic, Radovan Karadzic, Zdravko Tolimir és valamennyi bűnelkövető letartóztatására és a nemzetközi Törvényszéknek való átadására. A jogvédők azt is kö- vetelik, hogy a szerb hatóságok működjenek együtt egy várható bosznia-hercegovinai büntetőeljárásban, és hogy haladéktalanul tájékoztassák az áldozatok szeretteit a srebrenicai "eltűntek" sorsáról.