Népek idegen uralom alatt

Izrael közel negyven éves megszállásnak vetett véget a napokban a Gázai övezetbeli zsidó telepek felszámolásával. Az [origo] összegyűjtötte azokat a jelentősebb lakosságú területeket, amelyek most is idegen elnyomás, megszállás alatt vannak.

Izrael hétfőre megtisztította telepeseitől a Gázai övezetet. A területen 21 zsidó telepen, körülbelül 8500 ember élt. A következő hetekben az izraeli hadsereg is felszámolja bázisait a térségben, amely gyakorlatilag teljesen palesztin közigazgatás alá kerül. Az Ariel Saron izraeli kormányfő nevéhez fűződő kivonulási terv végrehajtása közel negyven éves megszállásnak vetett véget az övezetben.

Az [origo] ennek a történelmi lépésnek az alkalmából összegyűjtötte a világnak azon térségeit, amelyeket jelenleg is idegen hatalom tart fegyveres megszállása alatt, ahol nem érvényesül a térség jogos birtokosának hatalma, vagy a helyi lakosok önrendelkezési joga. A felsorolásban nem szerepel Irak és Afganisztán, ahol ugyan jelentős idegen haderő állomásozik, ám valamilyen mértékben érvényesül az önrendelkezés, a megszálló csapatok vezetői azonban már jelezték kivonulási szándékukat. A felsorolásban ugyancsak nem szerepelnek olyan a megszállt vagy vitatott hovatartozású térségek, amelyek jellemzően tengeri határvonalak közelében fekvő kisméretű, lakatlan földarabok.

Golan-fennsík

A körülbelül 1250 négyzetkilométernyi, valaha Szíriához tartozó, Dél-Libanonnal és Északkelet-Izraellel határos területet - akárcsak a Gázai-övezetet - 1967-ben, a hatnapos háború alatt szállta meg Izrael, főképp azért, mert a megerősített magaslatokról az 1948-as arab-izraeli háború után számos alkalommal támadta a szír hadsereg a frissen alakult államot. A terület békéjét egy több mint 1000 fős ENSZ alakulat, az UNDOF ellenőrzi 1974 óta, azóta katonai akció nem zajlott a térségben.

Golani látkép

A Golánt formálisan 1981-ben csatolta magához Izrael, az erről szóló törvényben ugyanakkor kerülték az annexió, a bekebelezés, vagy az ehhez hasonló kifejezések használatát. Izrael ugyanis, a nemzetközi közvéleménnyel szemben - amely szerint annexióról van szó - csupán a szír területek katonai megszállásáról beszél. Számos cionista aktivista teljesen és véglegesen Izraelhez csatolná a területet, ám ez a nemzetközi jogba ütközik, ahogy azt sem tekintenek legális eljárásnak, hogy zsidó telepesek számos telepet létesítettek itt is.

A körülbelül 10 500 lakosú, főleg drúzok lakta Golán-fennsík ugyanakkor nem csak katonai, hanem gazdasági szempontból is fontos terület: viszonylag gazdag vízkészletei révén komoly szerepet játszik Izrael ivóvízellátásában.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a megszállt terület egy kis részét Libanon követeli magának, és ezt Szíria is elismeri. A Sheba farmokról (más elnevezés szerint Dov hegyről) van szó. Izrael 2000 nyarán kivonta csapatait Dél-Libanonból, ám a Dov hegy térségét nem hagyták el.

Az izraeli-szíriai határon gyakorlatilag csak az ENSZ-katonák juthatnak át, a helyiek szinte egyáltalán nem. 2005-ben ugyan pár teherautónyi drúzok által termesztett alma importját engedélyezte Szíria, ám a kocsikat kenyai sofőrök vezették. 1967 óta csak menyasszonyoknak engedélyezik a határátlépést, de ők is csak egy alkalommal, egy irányba mehetnek.

Stratégiai jelentősége és vízkészletei miatt kicsi a valószínűsége, hogy Izrael valaha is teljesen feladja a térséget. A fennsík hovatartozásának kérdése a fő akadálya az izraeli-szíriai békeszerződés létrejöttének. 2000-ben Tel Aviv a békemegállapodás és Izrael szíriai elismeréséért cserébe felajánlotta, hogy a Golan jelentős részét átengedi. Szíria ezt elutasította, de felajánlotta, hogy ha megkapja a teljes fennsíkot, jöhet a békeszerződés és az elismerés. Izrael viszont ebbe nem egyezett bele.

Ciszjordánia

Ciszjordániában négy telepek kiürítettek

A hivatalosan Palesztina részeként számon tartott, jogilag egyetlen országhoz sem tartozó, a Jordán folyótól nyugatra fekvő, 5607 négyzetkilométeres területet 1949-ben Jordánia annektálta, de az 1967-es hatnapos háborúban izraeli megszállás alá került. Az ENSZ szerint megszállt területet számos izraeli csupán vitatott térségnek tartja. Izrael azzal indokolja jelenlétét, hogy soha senki nem jelölte ki Izrael keleti határát, a terület nem tartozott egyetlen államhoz sem, és csak akkor kell dönteni státusáról, ha végleges megállapodás születik Izrael és a palesztinok között.

Hagyományosan Ciszjordániához tartozik Kelet-Jeruzsálem is, amelyet azonban Izrael annektált, és nem tekinti a terület részének. Ez vár a Náblusz és Rammallah között elterülő Ma'ale Adumim zsidó telepre is: az izraeli kormányfő legutóbbi nyilatkozatai szerint addig bővítik, amíg össze nem tudják kapcsolni Jeruzsálemmel.

Azok az izraeliek, akik a térséget egyértelműen magukénak tekintik, gyakran nevezik Júdeának, vagy Szamariának. A közel hárommilliós lakosú Ciszjordániában számos telepet alapítottak zsidó telepesek, ezek közül négyet kiürítettek a napokban az Ariel Saron izraeli kormányfő által kezdeményezett egyoldalú kivonulási terv végrehajtása során, azonban így is többszázezer telepes maradt. A térségben lakó palesztin többség (2,4 millió ember) közül sokan menekülttáborokban élnek.