Népek idegen uralom alatt

Izrael közel negyven éves megszállásnak vetett véget a napokban a Gázai övezetbeli zsidó telepek felszámolásával. Az [origo] összegyűjtötte azokat a jelentősebb lakosságú területeket, amelyek most is idegen elnyomás, megszállás alatt vannak.

Hegyi-Karabah

Az eredetileg Azerbajdzsánhoz tartozó, etnikailag tarka térségben közel 200 ezer ember él. A lakosság többsége örmény, de élnek itt oroszok, azeriek és kurdok is. Az azeri populáció ugyanakkor a kilencvenes évek elejének harcai miatt megcsappant. Híres az itt tenyésztett versenylófajta, a karabah lovak jó természetükről és gyorsaságukról ismertek. Az ásványvíz-forrásokban mészkőben, márványban gazdag Nagorno-Karabahként is emlegetett térség a szovjet időkben, 1923-tól kezdve autonóm területnek számított Azerbajdzsánon belül, ám ezt a státuszát 1989-ben elvesztette.

A terület örmény többségű legfelsőbb tanácsa ugyanis 1988-ban kikiáltotta elszakadását Azerbajdzsántól és Örményországhoz csatlakozott. A lépést hamar etnikai villongások követték: Karabahban az ott élő azeri kisebbséget, míg Azerbajdzsánban az ott élő örményeket kezdték üldözni.

A konfliktus a Szovjetunió felbomlásával öltött háborús méreteket: 1992 és 1994 között 30 ezer ember vesztette életét az azeri-örmény összecsapásokban. A harcokban ráadásul Oroszország volt az egyik fő kezdeményező, a rivalizálás manipulálásával próbálva ellenőrzése alatt tartani a két szomszédos államot. Az örmények 1993-ra a terület jelentős részét ellenőrzésük alá vonták, és ugyan 1994-ben orosz közvetítéssel fegyverszünetet kötött a két állam, a kisebb fegyveres összecsapások és a sok aknamező évente körülbelül 100 emberéletet követel.

A vitás kérdés megoldására 1992 óta több kísérletet is tettek, ezek fő kezdeményezője az EBESZ minszki csoportja, de Orosz-, Francia-, Törökország, az Egyesült Államok és több európai állam is részt vett a békeközvetítésben. 1999 óta közvetlen tanácskozások is folynak a két ország között, jelenleg is Moszkvában tárgyalnak a külügyminiszterek, és a napokban augusztus 26-27-én találkozik az örmény és az azeri elnök is Kazanyban, az Oroszországhoz tartozó Tatárföldön. Robert Kocsarjan és Ilham Alijev megbeszélésein orosz kollégájuk, Vlagyimir Putyin is részt vesz. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán úgy nyilatkozott, hogy előrelépés várható a találkozón.

Ciprus

A görögök elutasították az ENSZ-tervet

Ciprus északi részét gyakorlatilag Törökország tartja megszállás alatt. Ugyan a 3355 négyzetkilométeres 190 ezer lakosú terület hivatalosan önálló állam, az Észak-Ciprusi Török Köztársaság gyakorlatilag mindenben Törökországtól függ. Az államot egyedül Ankara ismeri el.

A törökök az 1960-as garancia egyezményre hivatkozva tartják megszállás alatt a területet, az egyezmény lényege, hogy aláírói - Nagy-Britannia, Görög- és Törökország - megígérték: nem szállják és nem osztják meg a szigetet, de segítik közösségeiket nagyobb összetűzések esetén. A török bevonulást a görög katonai rezsim által támogatott 1974 júniusi puccs váltotta ki. A ciprusi konfliktus a szigeten élő nagyobb népcsoportok - a görögök és a törökök - anyaállamai között feszül, a tétje pedig az, melyiküknek van nagyobb befolyása az 1960-ban függetlenné vált szigeten.

A megosztás megszüntetésére az ENSZ által kidogozott rendezési tervről 2004-ben tartottak népszavazást. Az Annan-tervként is emlegetett dokumentum egy török és egy görög részből álló szövetségi államot javasolt a szigeten, kétkamarás parlamenttel, ahol az alsóházban 25 százalék lenne a törököké, a felsőben pedig fele-fele arányban osztanák meg a mandátumokat. A tavaly áprilisi szavazásokon a ciprusi törökök elfogadták, a görögök elutasították a tervet. A sikertelen népszavazás hatására a szigetnek csupán a görög része vált az Európai Unió tagjává, az északi rész kimaradt. Azóta nem is kezdődtek újabb tárgyalások a probléma megoldására.

Tibet

Tiltott hatalmi jelkép Kínában

Tibet kissé kilóg a megszállt területek sorából. Igaz ugyan, hogy jelenleg kínai megszállás alatt van, de a történelem során számtalanszor előfordult, hogy betagolták a kínai birodalomba. Jellemzően olyankor vált függetlenné, amikor Kína területén hatalmi válság lépett föl. Tibet legutóbb a Mandzsu birodalom 1912-es összeomlása és a Kínai Népköztársaságba való bekebelezése között volt szabad, köszönhetően az első világháborúnak és a kínai polgárháborúnak - a területen érdekelt hatalmak mással voltak elfoglalva.

Fontos ugyanakkor, hogy a korábbi függőségek alkalmával Tibetnek mindig volt valamilyen mértékű önrendelkezési joga. Például a XVIII. században a kínai császárság állandó megbízottja (amban) székelt Lhászában, de amikor 1750-ben egy felkelés során meggyilkolták az ambant, a kínai hadsereg bevonult ugyan az országba és új ambant neveztek ki, de az akkori tibeti kormányt hagyták zavartalanul tovább működni.

A népi Kína 1950-től tartó uralma alatt azonban ilyenről szó sincs. Az 1950-es bevonuláskor például a kínai csapatok elpusztítottak 6000 tibeti templomot, és 1959-ben véresen leverték a Tibet egyes tartományaiban bevezetett földreform miatt 1956-ban kitört, és az egész térségre átterjedő - amúgy a CIA által is támogatott - felkelést. Több tízezer tibetit mészároltak le.

Az 1950 előtti tibeti zászló, melyet az Indiában működő, száműzött tibeti kormány is használ, Kínában jelenleg tiltott hatalmi jelkép, az 1966-ban indult kulturális forradalom alatti szervezett pusztítást a több ezer tibeti kolostorból csak alig egy maréknyi élte túl nagyobb károk nélkül.

Tibet jelenleg a Kínai Népköztársaság egyik autonóm térsége, bár ennek jogosságát sokan vitatják, leginkább az '50-es években száműzetésbe kényszerült Dalai Láma által az indiai Daramszalában felállított tibeti száműzött kormány.

Ballai Vince