Népek idegen uralom alatt

Izrael közel negyven éves megszállásnak vetett véget a napokban a Gázai övezetbeli zsidó telepek felszámolásával. Az [origo] összegyűjtötte azokat a jelentősebb lakosságú területeket, amelyek most is idegen elnyomás, megszállás alatt vannak.

Nyugat-Szahara

A 266 ezer négyzetkilométernyi területen körülbelül 273 ezer ember él - Nyugat-Szahara a világ legritkábban lakott területei közé tartozik. A néhány Atlanti-óceán partján fekvő városból és pár oázisból álló térséget főleg nomád állattenyésztő törzsek lakják, gazdasági jelentőségét az itt található gazdag foszfátlelőhelyek adják. A területet a spanyol gyarmatosítók egyesítették először Spanyol-Szahara néven. A spanyolok hatalma a '70-es évekre meggyengült, a helyi szahravi lakosság függetlenségi törekvései, valamint Marokkó és Mauritánia területi igényei nyomán. A spanyolok 1975-ben vonultak ki miközben Marokkó 300 ezer katonája alig várta, hogy bevonuljon a "Zöld menetelés" során.

A függetlenségért harcoló, algériai központú Polisario Front nevű nacionalista szervezet ezt követően a marokkóiak és a terület délebbre fekvő részeibe bevonuló mauritániaiak ellen fordult, miközben kikiáltotta a Szahravi Arab Demokratikus Köztársaságot (SADR), és egy száműzött kormányt is felállított. 1979-ben a felkelők egyezségre jutottak Mauritániával, aminek következtében az kivonta haderejét, ám a megüresedő terület nem lett független - Marokkó azon nyomban megszállta.

A marokkói bevonulást egyetlen állam sem tekinti jogosnak, míg a SADR létét több tucatnyi - jellemzően harmadik világbeli - ország ismeri el. A Polisario Front véres gerillaháborút viselt a marokkóiak ellen, amelynek 1991-ben tűzszünet vetett véget, amit az ENSZ békefenntartói ellenőriznek. Az ezt követően a világszervezet nyomására kiírt függetlenségről szóló népszavazást számos alkalommal elhalasztották. A legfőbb aggályok a referendummal kapcsolatban, hogy kit regisztráljanak őslakosként, mivel a marokkói bevonulás óta számos marokkói települt be a térségbe, és a függetlenség híveinek az sem tetszik, hogy a népszavazást a marokkói hatóságok vezényelnék le.

2003-ban az ENSZ kidolgozott egy béketervet, minek értelmében öt évre félautonóm területté válna Nyugat-Szahara, és ennek letelte után népszavazáson döntenének a függetlenségről. Marokkó elutasította a tervet. A helyiek pedig gyakran panaszkodnak arra, hogy a marokkói kormányzat erőszakos betelepítési politikát folytat, hogy egy esetleges jövőbeni népszavazáson a Marokkóhaz való csatlakozást kívánók kerülhessenek többségbe.

Yenga

A yengaiak sokat panaszkod- nak a megszállókra

A Sierra Leone Guineával és Libériával közös határán, stratégiailag fontos helyen fekvő Yengát 1999-ben, a Sierra Leone-i polgárháború idején szállta meg a guineai hadsereg arra hivatkozva, hogy a térségből számtalan alkalommal érte támadás guineai településeket. A kisváros bázisként is szolgált a guineai hadseregnek, hogy a Sierra Leone-i kormányellenes lázadókat támadják, akiknek a térségben volt a központjuk. A guineai rezsim ugyanis előszeretettel avatkozik be szomszédjai véres belviszályaiba.

A városból ugyanakkor azt követően sem vonult ki Guinea, hogy 2002-ben véget ért a polgárháború. 2004-ben Guinea nehézfegyvereket és újabb csapatokat vezényelt a településre és korlátozták a helyiek mozgását. Egyes sajtójelentések szerint a yengaiak a guineai megszálló erők kíméletlen bánásmódjára panaszkodtak.

Guinea ugyanakkor azt állítja, szó sincs megszállásról, csupán a térség és az ottani határok biztonságának garantálása a célja a katonai jelenlétnek.