Újraéledhet az EU a német választásokkal

Szeptember 18-án tartják Németországban az előre hozott parlamenti választásokat. A szavazás kimenetele azonban nemcsak Németország, hanem az Európai Unió szempontjából is meghatározó. A kampánytémák között ugyanis a gazdasági és belpolitikai ügyek mellett hangsúlyos helyen állnak a külpolitikai kérdések is, és a két vezető erő éppenséggel nem egyformán vélekedik ezekről.

A szociáldemokraták (SPD) és a posztért újrainduló Gerhard Schröder kancellár ellenében a győzelmet nagy valószínűséggel Angela Merkel és a konzervatívok (CDU/CSU) szerzik meg az előre hozott szövetségi választásokon Németországban. Eredetileg 2006-ban lett volna, ám a kormány bukása miatt idő előtt ki kellett írni a szavazást. Az összevont eredmények szerint a bal- és a jobboldal szinte teljesen azonos támogatottsággal bír ugyan, ám a baloldali három szereplő - Schröderék, a Zöldek és az idén alakult Baloldali Párt - közül csak az SPD és a Zöldek koalíciója biztos. A múlt héten még úgy tűnt, hogy a szociáldemokraták kezdenek felzárkózni a konzervatívokhoz, ám egy keddi felmérés már azt mutatja, hogy a CDU/CSU visszaszerezte az az 1-1,5 százalékot, amit a múlt heti tévévita után elvesztettek.

A TNS Emnid keddi felmérései szerint a CDU/CSU támogatottsága 1,5 százalékponttal, 42 százalékra nőtt az előző hetihez képest. Az SPD pedig egy százalékpontot vesztett, és 33,5 százalékon áll. Ha nem pártokra kellene szavazni, hanem a kancellárt közvetlenül lehetne választani, akkor Schröder 54:35 arányban győzné le Merkelt az egyik közvélemény-kutatás szerint.

Ezek az eredmények és az, hogy a szavazók nagy hányada (harmada) még bizonytalan, azt vetítik előre, hogy egyik párt sem szerez elég szavazatot szövetségeseivel együtt ahhoz, hogy képes legyen kormányt alakítani. Hétfőn ugyanakkor - a sokak által visszavágónak tekintett - újabb tévévitán csatázott a két kancellárjelölt, ennek a közvéleményre tett hatásai egyelőre még ismeretlenek. Ami biztos, hogy egyre inkább patthelyzet alakul ki a választási küzdelemben. A találgatások szerint ennek végeredménye nagykoalíció lehet, amelyre a '60-as évek - Willy Brandt kancellárságát közvetlenül megelőző időszak - óta nem volt példa. Schröder ugyanakkor ennek lehetőségét többször is elhárította.

A baloldali politikus abban reménykedik, hogy pártja - akárcsak 2002-ben - eléri a 38 százalékot a választáson. Csakhogy míg akkori győzelmükhöz elég volt egy hajszálnyival verni a konzervatív szövetséget, ez most már nem lesz elég. A vezető pártoktól és szövetségeseiktől ugyanis jelentős számú szavazatot szerzett az egykori keletnémet állampárt romjaira épült Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS), amellyel - szocialista múltja és populistának tartott elképzelései miatt - nem akarnak szövetségre lépni az ugyancsak baloldali szociáldemokraták és zöldek. A konzervatívok ugyanakkor azzal riogatnak, hogy Schröderék mégis összeállnak a posztszocialista politikai erővel.

Sok múlhat a késve szavazó Drezdán

A főszereplőket szimbolizáló malacok egy szavazáson

A helyzetet csak bonyolítja, hogy egy - szélsőjobboldali - képviselőjelölt halála miatt egy jelentős választókörzetben, a drezdaiban két héttel később tartják csak meg a szavazást. Kerstin Lorenz, a Német Nemzeti Demokrata Párt (NPD) drezdai egyéni képviselőjelöltje szerdán hunyt el agyvérzésben, helyette egy másik, a szélsőjobbon jól ismert jelöltet, a 82 éves Franz Schönhubert akarják indítani.

A csúszó drezdai szavazás miatt késni fog a választások hivatalos végeredményének kihirdetése. Ez azonban csak a kisebb gond. Sokak szerint ugyanis sokkal aggasztóbb, hogy a több mint 200 ezer drezdai szavazó a voksoláskor már ismerni fogja azt, hogyan szavazott az összes többi német, ami befolyásolhatja, eltorzíthatja, taktikázássá silányíthatja a körzet szavazását. Szoros eredmény esetén pedig Drezda lehet a mérleg nyelve.