Marad a szélsőséges főmufti Boszniában

Jelentősen visszavetheti Bosznia demokratizálódási folyamatát, hogy ismét Mustafa Cericet választották a helyi iszlám közösség főmuftijának. A posztot tucatnyi éve betöltő, rovott múltú főmufti szemet huny a szélsőséges iszlám nézetek boszniai terjeszkedése felett, a vallási feszültség pedig csak tovább szítja a fennálló nemzetiségi konfliktusokat.

Mustafa Cericet választották a boszniai iszlám közösség főmuftijának. Mustafa Ceric, a régi-új főmufti 1993 óta tölti be tisztségét és - a választási eredmények és szabályok szerint - az elkövetkező hét évben is a posztján marad. Megőrizte pozícióját Spahic efendi, Ceric helyettese is

A 332 elektor titkos szavazással döntött a főmufti és helyettesének kilétéről. A pozíció odaítéléséhez a választásra jogosultak több mint felének kellett a voksát valamelyik jelöltre adnia. A szavazatok pontos megoszlásáról - egyelőre - nem tettek közzé adatokat, Husein Smajlevic, a boszniai Iszlám Közösség Kongresszusa és a választási bizottság elnökének szavai szerint Ceric legtöbb szavazatot gyűjtött riválisa - ahogyan az várható volt - a reformer Enes Karic volt.

Karicot főként a tanult bosnyák értelmiség támogatta, de népszerű a változásokat akaró lakosság és a média körében is. Hiába azonban a népszerűség, a korrupciós és más botrányokkal tűzdelt előéletű Ceric magához kötötte a döntéshozók többségét.

Az elektorátus hivatalosan szent életű tagjainak élete sem mentes a háborús bűnöktől, a volt jugoszláv titkosrenőrséggel (UDBA) való együttműködéstől, korrupciótól és egyebtől - Cericnek számtalan bizonyíték van a kezében, amellyekkel befolyásolni tudja a tisztségviselőket. Akit pedig nem tudott megzsarolni, azt feltehetően megfélemlítette, vagy megvásárolta.

A szavazás azonban nem pusztán a boszniai muzulmánok belügye. A boszniai főmufti ugyanis több régió vallási életét irányítja. Hozzá tartozik egyrészt az ex-jugoszláviai felkezetek többsége, valamint dél-amerikai és ausztrál egyházak is. Másrészt (és ez a fontosabb) a főmufti személye nagyban befolyásolja a boszniai belpolitikát. A nemzetiségi ellentétek sújtotta boszniai közéletet egy szélsőséges nézeteket valló vallási vezető csak tovább ronthatja, és ez beláthatatlan következményekkel járhat a demokrácia felé igyekvő állam számára.

Mustafa Ceric valóban - ha nem is nyíltan, de - szélsőséges vallási nézeteket valló személyiség. Szemet huny például a vahabbizmus (az iszlám egyik legszélsőségesebb irányzata, bin Laden és más szaúdi terroristák is ehhez a felekezethez tartoznak) boszniai terjedése, a szaúdi, iráni és a többi iszlám állam nyílt befolyása felett. Egyes véleméyek szerint Ceric akár egy iszlám állam létrehozását is támogatná Bosznia területén.

Ezekkel az elvekkel szöges ellentétben Karic külön választotta volna a vallást és a politikát. Ez segíthette volna az ország társadalmi fejlődését, majd a - Karic által is - remélt csatlakozását az Európai Unióhoz. Ceric megválasztásával azonban ennek a reménye semmivé tűnik foszlani.

Bocka Károly