Egymilliárd muszlim böjtöl egy hónapon át

Kedden megjelent az égen az újhold sarlója, ezzel kezdetét vette a muszlim országokban és közösségekben a böjti hónap, a ramadán. A ramadán idején a muszlimok 30 napon át nem esznek, nem isznak, nem dohányoznak, és tartózkodnak a szextől napkeltétől napnyugtáig. A ramadán az iszlám év legszentebb időszaka, Mohamed ekkor kapta meg Allahtól az iszlám tanításának alapjait.

Október 4-től november 3-ig tart az iszlám országokban a ramadán, a böjtöléssel töltött szent hónap. Néhány országban, például Indonéziában és Törökországban szerdán indul a böjtölés.

Ramadán idején napkeltétől napnyugtáig semmilyen ételt és italt nem vesznek magukhoz az iszlám hívei, nem dohányoznak, és tartózkodnak a szextől. Azok, akik a legszigorúbban értelmezik az előírásokat, még a nyálukat sem nyelik le ilyenkor. Egyéb előírásokat is be kell tartaniuk a híveknek. Tartózkodniuk kell az agressziótól, a haragtól, az irigységtől és a mohóságtól.

A böjt alól néhányan felmentést kapnak. Nem kell koplalniuk a kisgyerekeknek, a harcoló katonáknak, az utazóknak, az öreg, beteg, gyenge embereknek, a szoptató anyáknak és terhes nőknek, ha úgy érzik, hogy az önmegtartóztatás veszélyeztetné magzatukat. Nem kell megtartóztatniuk magukat a menstruáló nőknek sem, nekik azonban a menstruáció alatt kiesett napokat a böjti hónap után be kell pótolniuk.

Ramadán idején az iszlám országokban a legtöbb helyen bezárnak az éttermek. Napnyugta után veszi kezdetét az iftar, az első étkezés. Ez hagyományosa datolyával és édes italokkal indul, hogy az egész napos koplalásban legyengült hívek hamar visszanyerjék az erejüket. A legtöbb mecsetben minden nap az iszlám szent könyve, a Korán harmincadrészét olvassák fel el, így hónap végére teljessé válik a felolvasás.

A ramadán az iszlám holdév 9. hónapja. Mivel a holdnaptár 11-12 nappal rövidebb a napévnél, ezért a ramadán minden évben vándorol. 2006-ban például szeptember 23-án kezdik a böjtölés a muszlimok. Ez az iszlám év legszentebb hónapja, mivel a legenda szerint Allah ekkor tudatta Mohameddel az iszlám tanításának alapjait. Ezt az esemény ünneplik a ramadán 27. napján, az erő vagy más néven végzet éjszakáján. Ilyenkor számos mecsetben egész éjszaka imádkoznak.

A ramadán havi böjt (a szaúm) az iszlám vallás öt alapelvének, pillérének egyike. Ide tartozik a böjtön kívül a hitvallás (saháda), amely kimondja, hogy az egyetlen isten Allah és Mohamed az ő prófétája, a napi ötszöri ima (szalát), az alamizsnálkodás (zakát) és a mekkai zarándoklat (hadzs).

A hívők szerint a ramadán a megtisztulás és önmegtartóztatás hónapja. A böjt segíti mind a testi, mind a lelki felfrissülést.