A tanácskozást egy olasz európai parlamenti képviselő, Vittorio Emanuele Agnoletto szervezte, aki közölte: vitát kezdeményez az EP-ben erről a témáról, s határozati javaslatot is beterjeszt majd. A résztvevők - akik később felvonulást is tartottak Brüsszel belvárosában - 23 országból érkeztek. A tanácskozáson nem pusztán saját tapasztalataikat cserélték ki, de megvitatták a prostitúcióval kapcsolatos legfontosabb, általános jellegű kérdéseket is, így például azt, milyen e tevékenység megítélése a közvéleményben, s miként lehetne ezen a képen módosítani. Szó volt a munkakörülményekről is; a résztvevők kérték, hogy kapják meg ugyanazokat a munkajogi feltételeket, szociális juttatásokat, mint amelyek minden más dolgozót megilletnek Európában. Egyben sürgették a prostituáltakkal szemben alkalmazott hatósági megtorló politika módosítását.
A prostitúcióval kapcsolatos szabályozás meglehetősen változatos képet mutat Európában: egyes országokban - mint például Hollandiában - ez engedélyezett, az állam által szabályozott tevékenység. A legtöbb helyen azonban a szexipar a feketepiac részeként, illegálisan működik, s a prostituáltakat gyakran a szegény országokból embercsempészek által behozott rabszolgaként dolgoztatják.
A résztvevők szerint a prostitúció legalizálása s ezzel párhuzamos állami szabályozása csökkentené a szektorban dolgozók kiszolgáltatottságát, és növelné az érintettek hajlandóságát az adófizetésre. Éppen ezért sürgették, hogy az Európai Unióban végre szüntessék be a szexiparral szembeni diszkriminációt. "Amit mi csinálunk, az munka, s azt akarjuk, hogy ezt ismerjék is el munkaként" - nyilatkozta egy brit résztvevő.