Kurd önállóságot hoz az elfogadott iraki alkotmány

Az iraki lakosság nagy többsége igent mondott az október 15-i népszavazáson az alkotmány tervezetére. Ezzel a kurdok gyakorlatilag autonómiát kapnak északon, a síiták pedig délen. lehetőség nyílik továbbá Szaddám Huszein egykori diktátor pártkatonáinak felelősségre vonására is.

Az október 15-i iraki népszavazáson a lakosság 78 százaléka igent mondott az iraki alkotmány tervezetére - jelentette be kedden az iraki választási bizottság. Az alkotmány tervezete elbukott volna akkor is, ha a többség igennel szavaz rá, azonban legalább három tartományban legalább kétharmados többség mond rá nemet. Két helyen ez az arány összejött, a harmadik elutasító tartományban azonban 44 százalék igennel szavazott, így kevés ellenző volt az alkotmány megbuktatásához.

Az alkotmánytervezeten május óta dolgozott egy külön erre a célra felállított testület, amelyben főleg a síiták és a kurdok befolyása érvényesült. A Szaddám idején a hatalmat birtokló szunnita vallású kisebbség képviselői csak júliusban csatlakoztak a testülethez, és folyamatosan kritizálták a tervezetet, sőt az alapokmányról szóló augusztus 28-i parlamenti vitát is bojkottálták.

A szunniták legfőbb ellenérzései az alaptörvénnyel kapcsolatban az volt, hogy decentralizálja az államot, szövetségi államformát határoz meg Irak számára. A kurdok gyakorlatilag autonóm státust kapnak az északi országrészben, a síitáknak pedig délen teremt hasonló lehetőséget az alkotmány. A szunnitáknak így nem lesz lehetőségük arra, hogy az északon és délen még feltáratlan olajmezők bevételeiből részesülhessenek.

Hevesen ellenezték Szaddám egykori pártja, a Bász párt törvényen kívül helyezését, sok szunnita attól tart ugyanis, hogy ennek következtében személyesen vonják felelősségre, mert tagja volt az egykori állampártnak.

Vita alakult ki a nemzeti identitás megfogalmazásáról is. A szöveg szerint Irak "az iszlám világ része, és arab lakossága az arab világ része". Ez egy gesztus a nem arab kisebbségek, például a kurdok felé, ugyanakkor sok síita és szunnita is azt szeretné, ha a szöveg kimondaná: Irak egészében az arab világ része.

Vitás kérdés volt emellett az iszlám vallás szerepe az államban. Az alkotmány ugyan kimondja, hogy a törvényeket az iszlám vallás alapján hozzák meg, de emellett azt is kinyilvánítja, hogy egyetlen törvény sem ellenkezhet a demokratikus alapelvekkel.